115376. lajstromszámú szabadalom • Méresgázt fejlesztő tabletták vagy porkeverékek

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115376. SZÁM. X/h. (IV/li/l.) OSZTÁLY. — K. 13132. ALAPSZÁM. Mérgesgázt fejlesztő tabletták vagy porkeverékek. F. Joh. Kwizda cég- Korneuburg (Wien/m.). A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 13-ika. Általánosan ismeretes, hogy bizonyos gázok, mint kiváltképen a kéksav, a foszforhidrogén, az acetilén, stb., állati kártevőkkel szemben erős toxikus hatást fejte-5 nek ki. Ismeretes az is, hogy ezeket a gázokat a mérgesgáz fémvegyületeiből savak, savanyú vegyületek, illetve víz hatása révén fejlesszék. Mindezek ellenére ezek a mérgesgázok a kártevők elleni küz-0 delemben nem terjedtek el. Ennek oka mindenekelőtt az alkalmazás műszaki nehézségeiben rejlik, továbbá abban, hogy e gázok némely esetben, illetve némely kártevőkkel szemben tökéletesen hatástala.5 nok. Ez a két hátrány különösen világosan a kéksav példáján észlelhető. A kéksavat a kártevők elleni küzdelem céljaira háromféle módon kapják: 1. alkálicianidokból sav hatása révén; 2. ciánkalciumból a lég-20 nedvesség hatása révén és 3. a kéksavat aeélpalackokból veszik vagy sejtkovába felszívatva alkalmazzák (Zyklon). Az első helyen említett módszer hátránya, hogy erős ásványi savval kell dol-5 gozni és hogy a kéksav kihajtása a ciánidsav-keverékből nem megy kvantitatív végbe, ami erősen mérgezőhatásű maradékot eredményez, melynek megsemmisítése nem mindenkor könnyű feladat. 30 A ciánkalciumos módszer hátránya, hogy a kéksav fejlődése a környezet tényezőitől, kiváltképen a levegő nedvesség! fokától és hőmérsékletétől függ, úgy hogy hol nagyobb, hol pedig kisebb kéksavtö-35 ménységek adódnak. A harmadsorban említett módszer hátránya, akárcsak az első helyen említetté, a kezelés veszélyes volta, e módszer kiviteléhez csakis gázálarcos szakmunkást lehet alkalmazni. 40 Az ismert gázosítás előbb említett hátránya, (a hatás be 11 megbízhatatlanság) azzal függ össze, hogy némelyik kártevőt, pl. a pajzstetűt már 0.2 térfogatszázalékos HCN-töménységekkel megölhetjük, 45 míg más kártevők, pl. a zsizsik (németül: Kornkáfer), bizonyos hernyófajták, stb. még 1—2 térfogatszázalékos HCN-töménységeket is minden további nélkül kibírnak. Ismeretes, hogy a miérgesgáz hatásának 50 ez az elmaradása többnyire azzal függ össze, hogy e kártevők képesek arra, hogy légzési intenzitásukat csökkentsék, ismeretes továbbá, hogy a mérgesgázok hatása a légzési működés egyidejű fokozásával fo- 55 kozódik. E tények ismeretében pl. az 514775. és 568591. sz. német szabadalmi leírások azt a javaslatot tartalmazzák, hogy a mérgesgázokhoz a légzési intenzitást fokozó gázokat kell keverni. Az ilyen gáz- 60 keverékek alkalmazása azonban ugyanazokkal a hátrányokkal jár, amelyeket az előbb a harmadsorban említett módszerrel kapcsolatban jelezstünk. Az előbbiekben jelzett hátrányokat a ta- 65 ] álmánnyal messzemenően kiküszöbölhetjük. A találmány szerint a kártevők elleni küzdelem mérgesgázt fejlesztő olyan tabletták vagy porkeverékek alkalmazásával történik, melyek a mérgesgáz fejlesztésére 70 alkalmas vegyületekből és nedvességnek (a lég-, talaj- stb. nedvességnek) savak vagy savanyú sók jelenlétében való behatásakor a légzési intenzitást fokozó járulékos gázt (szénsavat) fejlesztő anyagokból 75 állanak.