115375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges masszák előállítására

MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 115375. SZÁM. iv/h/l. OSZTÁLY. K. 13151. ALAPSZÁM. Eljárás mesterséges masszák előállítására. Kuu József vegyészeti gyáros Pestszenterzsébet. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 11-ike. A találmány eljárás mesterséges masz­szák előállítására állati vagy növényi eredetű szarúszerű anyagokból, különösen madár tollakból (hulladéktollakból is), ál-5 lati szőrökből, hajból stb. A találmány azt célozza, hogy ezekből a nyersanyagokból, melyeket eddig nagyrészt teljesen érték­telen vagy csekély értékű hulladékoknak tekintettek, a legkülönbözőbb műszaki, 10 ipari vagy iparművészi célokra kiválóan alkalmas, értékes terméket állítsunk elő. A találmány lényege abban van, hogy a feldolgozandó nyersanyagra folyadék­vagy gázalakban, melegben ammóniát 15 hagyunk behatni, az ammónia hatására feloldódott nyersanyagot kihűlni hagy­juk, miközben újra megdermed ós az így kapott közbenső terméket sajtoljuk. A sajtolást célszerűen melegben végezzük. 20 Az eljárást következőkép valósítjuk meg: A nyersanyagot jó átdolgozás közben ammonia-oldattal permetezzük vagy azon ammóniagázt vezetünk át. Bármelyik 25 esetben melegben dolgozunk. A nyers­anyag minősége szerint a hőmérsékletet 160—240—250 C°-ra kell emelni, amikor is a nyersanyag elfolyósodik. Az elfolyó­sodott anyagot kihűlni hagyjuk, amikor 30 is szilárd, rugalmas masszává alakul át, melyet azután melegben (140—180 C°-on) sajtolással formálunk. A kapott anyag­hoz, eredeti rugalmasságának megőrzé­sére, puhító szereket, pl. glicerint vagy 85 más, a rugalmasság megtartását biztosító anyagokat adhatunk. Erre a célra szerves vagy szervetlen bázisok használhatók, így pl. híg mészvíz, ammónia stb. Utóbbi kü­lönösen előnyös, mert az ammoniagáz a sajtolás után a kész termékből elpárolog 40 és abban idegen anyag nem marad vissza. A kapott termékek rendkívül rugalma­sak, hajlékonyak. Az eljárással tetszőleges alakdarabokat, de filmvékonyságú termé­keket is gyárthatunk. Ha világos színő 45 nyersanyagból, pl. fehér tollakból indu­lunk ki, akkor világos színű, sőt áttetsző vagy átlátszó, víztiszta masszákhoz jut­hatunk. Színtelen vagy kevéssé színezett termék előállítására a közbenső terméket 50 sajtolás előtt vagy közben halványító sze­rek (klór, hidroszulfit, persók, hipoklorit) hatásának tehejük ki. A legkedvezőbb eredményeket akkor érjük el, ha az eljárás első fázisát, amely- 55 ben a nyersanyagot ammónia behatásának tesszük ki, oxigénben szegény közegben, pl. légritkított térben végezzük, mert ek­kor a nyersanyag elszíneződésének ve­szélye nélkül dolgozhatunk. 60 Ebben az esetben természetesen zárt tér­ben kell dolgozni. Ha a nyersanyag elfo­lyósodását amonniagáz, átvezetésével hoz­zuk létre, akkor a nyersanyagot zárt edénybe töltjük, a levegőt kiszivattyúz- 65 zuk és az edénybe ammóniagázt vezetünk. Ezt követőleg az edényt melegítjük és a hőmérsékletet addig, pl. 240 C°-ig emel­jük, míg csak a nyersanyag elfolyóso­dása be nem következett. Most az eljárást 70 a már leírt módon folytatjuk ós befejez­zük. A termék rugalmasságát az első fázis­ban felhasznált ammónia mennyiségének

Next

/
Oldalképek
Tartalom