115358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére
mint fémeket, metalloidokat vagy ilyenek vegyületeit keverhetünk. Ezek az anyagok iszapban finoman elosztva, igen hatékonyan működnek. 5 A bontó és hasító desztillálási műveleteknél (Schwelung, Verkraekung) a kinyert folyékony szénhidrogének mennyiségét jelentékenyen növelhetjük. Az efajta eljárásoknál kapott kokszmaradékot ak-10 tív szén előállítására is felhasználhatjuk. Gőz és folyékony halmazállapotú anyagoknak iszappal való kezelésénél a krakkolási folyamatok alacsonyabb hőmérsékleteknél játszódnak le és az alacsonyabb 15 Forrpontú hajtóanyagok kitermelése növekedik. A széntartalmú anyagok hidrálása az iszap jelenlétében alacsonyabb nyomáson és hőmérsékleten megy végbe, továbbá az 20 alacsonyabban forró frakció mennyiségét növeli. Gyantaolajok, kátrányolajok, száradó ős félig száradó olajok kondenzálása és polimerizálása az iszap jelenlétében igen 25 könnyen megy végbe. A szénvegyületek szintetikus felépítésénél használatos reakcióknál az iszap alkalmazása a reakciókhoz szükséges hőmérsékletet szintén lejebb szállítja. 30 Ha szilárd anyagokat, pl. barnaszenet kívánnunk az iszap hatásának kitenni, akkor célszerűen iigy járunk el, hogy az iszapot cseppfolyós anyagokkal, pl. kátránnyal, kátrányolajjal keverjük el és 35 ezt a keveréket hozzuk benső érintkezésbe a felaprított szilárd anyaggal. Igen előnyös, ha a reakciós keveréket brikettekké sajtolva alkalmazzuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd 40 vagy cseppfolyós anyagokat, — melyeket előzőleg szintén iszappal keverhetünk — hevítjük és a hevítésnél kapott termékeket hozzuk az aktív iszappal érintkezésbe. Ha gáz- vagy gőzalakú anyagot ki(•;•) vánunk az iszap behatásának kitenni, akkor az iszapot, célszerűen szilárd hordozókon elosztva, pl. horzsaköveken alkalmazzuk. A találmány kivitelére az alábbi példá-50 kat adjuk meg: 1. példa. Alacsony hőmérsékletű, bontó hőkezelésre alkalmas anyagokat, pl. bar naszenet vagy turfát bányanedves állapotban plasztikus iszappal 10:1 arányban 55 (száraz anyagra számitva) bensőleg összekeverünk és a keveréket 24 óráig állani 'lagyjuk. A keveréket azután ismert bontó kemencében, alacsony hőmérsékleten desztilláljuk (sehweloljuk) kb. 550 C°-ig. A képződött kátrányt kondenzáljuk, a 60 gázokból a könnyű olajos alkatrészeket mélyhűtéssel vagy aktiv szénnel választjuk ki. A kinyert kátrány mennyisége 65—75%kal nagyobb, mint az azonos körülmények 65 között, de iszap alkalmazása nélküli eljárásnál kapott kátrány mennyisége. Fenolban dús kiindulási anyagoknál, iszap jelenlétében való alacsony hőfokú bontó desztillálással kapott kátrány lényegesen 70 szegényebb fenolokban, és 300 C° alatt forró alkatrészeket egészen 40%-ig terjedő mennyiségben ad többet, mint azonos iszapmentes eljárás. A. kinyert kátrány kénmentességének csökkentésére a reakciós 75 keverékhez előnyösen vasport vagy vasoxidot keverhetünk. 2. példa. Krakkolásra alkalmas ásványolajakat vagy olajmaradékokat 10 :1 arányban iszappal keverjük és az iszapot 80 24 óráig állani hagyjuk. A keveréket azután autoklávban, vagy hasonló berendezésben hevítjük és a keletkezett olajpárákat a krakkolási övön keresztül vezetjük, melyet iszaptartalmíi testekkel töltöttünk 85 meg. 300 C° alatt csupán 8% párlatot adó ásványolajdesztillációs maradványból a, szokásos iszapnélküli krakkolásnál 25% 300 C° alatt forró olajat nyertünk ki; a fent ismertetett iszapadalék jelenlétében 90 való krakkolásnál, egyébként azonos feltételek mellett a hozadék 42% volt. Ugyancsak növekedett az elégethető gázok hozadéka is. 3. példa. Előpárlataitól 300 C°-ig meg- 95 fosztott barnaszénkátrányt a fenti módon krakkóiunk, akkor 70% 300 C° alatt forró alkatrészeket kapunk. Ha az iszaphoz még" aluminiumkloridot keverünk, úgy a 300 C° alatt forró kitermelhető alkatrészek 10 mennyisége lényegesen nem emelkedik, azonban a 200'J -ig forró alkatrészek menynyi sége megkétszereződik. 4. példa. Finoman porított szenet kátránnyal vagy kátrányolajjal képlékeny 10 tömeggé gyúrunk össze és ehhez 10:1-hez arányban iszapot adagolunk. A keverékhez 3% vasoxidport is adunk és az egész tömeget 24 óráig állani hagyjuk. E keverékkel azután nagynyomású autóklávot 11 negyedrészig megtöltünk és az autoklávba 25 atm. nyomásig hidrogént sajtolunk. Az autoklávot lezárjuk és lassan addig hevítjük, míg a nyomás már nem emelkedik, illetve csökken. Ez a reakció végbemene- 11
