115356. lajstromszámú szabadalom • Ekevas kimetszett munkafelülettel kettős rétegű szántáshoz
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRAS 115356. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — S. 16263. ALAPSZÁM. Ekevas kimetszett munkafelülettel kettős rétegű szántáshoz. Rud. Sack cég- Leipzig". A bejelentés napja 1936. évi március hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 18-ika. A találmány ekevas kettős rétegű szántáshoz, melynek használatával az alsó talajrétegnek a felső réteggel való összekeverődiósét kerülhetjük el. 5 Ismeretesek már olyan ekevasak, amelyekkel ugyanezt a célt akként igyekeztek elérni, hogy az ekevasat oly kimetszéssel látták el, melynél az ekevasnak a kimetszést alul határoló része közel vízszintes 10 irányban volt beállítva, vagy pedig az ekevas vágóéle a munka irányához képest hegyesebb szögben állt, mint a fordítólemez alkotói. Az említett kivitelek azonban az adott 15 feladatot csak tökéletlenül oldják meg, mert az ekevas csúcsának körzetében az ekevas élével a barázdafenéken fellazított altalajrétepret az eketest nyakrésze a felső rétegbe juttatja. Ismeretes továbbá, hogy 20 a szokásos, tehát kimetszésekkel el nem látott ekevasat a barázda oldala felé megnyújtott szárnnyal alakítják ki, mimellett az oldalsó toldat az előmetszett barázda feneke alatt vízszintes irányú vágást léte-25 sít. Ez a kivitel a nagy vonóerő szükség letre való tekintettel hátrányos, mert az altalaj lazítása éppen abban a pillanatban megy végbe, amikor a fordítólemezen felhányt talaj a barázdába fordul. Azonkívül 30 a járulókos metszőszélességű ekevasnak akadályokba való ütközése oly igénybevételeket vált ki, amely az ekevasat vagy rögzítő szervét tönkreteheti. A találmány szerinti szerkezet e hátrányokat kiküszo-35 böli. A találmány abban van, hogy kimetszéssel ellátott ekevasat lépcsőzetesen akként alakítjuk ki, hogy az ekevas vágóéle, az ekevas csúcsának körzetében a nyakrész szélességének megfelelő terjedelem- 40 ben az egymástól elválasztandó rétegek szintjében, a többi része pedig, a teljes barázdamólységnek megfelelő mélységben fekszik. A találmány példakénti kivitelét a mel- 45 lékelt ábrák mutatják. Az. 1. ábra az ekevas távlati képe. A 2. ábra több barázda metszete, a munkairányban nézett ekevassal. A 3. ábra az ekevas alaprajza. 50 Az ekevas munkafelületét az (a) vágóéi, (b) közdarab és a (e) fordítólemez alkotja. Az (a) vágóéi három, egymással derékszöget bezáró (al, a2, a3) részből áll. A barázdafallal szomszédos (al) rész hátrafelé 55 (a4) nyakrészig akként keskenyedik, hogy a (b) közdarabbal és a (c) fordítólappal folytatólagos munkafelületet alkot, és elől szokásos módon ekevascsúcsba, illetve a vízszintesen fekvő (a 5) élben végződik. 60 A barázda-oldali (al) részéhez lefelé, a körülbelül függőlegesen álló (a2) összekötő rész csatlakozik, amelynek mellső (afi) vágóéle ferde, úgyhogy a legmélyebb (a7) pontja az élnek legmagasabb (a8) 65 pontjához képest kissé előre áll. Az (a2) összekötődarab hosszanti (a9) felülete pontosan a munkairányban fekszik. Az (a2) részhez alul az (a3) szárny csatlakozik, melynek (alO) vágóéle az (a5) éllel pár- 70 huzamos. E rész oldalirányú terjedelme a barázda (e) szélességének felel meg, míg az (al) rész oldalirányú terjedelme a barázdaszélességnek csupán tört része (kb. egyharmada). Az (a3) szárny munkafelü- 75 lete a barázda fenekével szöget zár be. Célszerű ha a hajlásszöget a barázda nyilt oldala felé eső végén kisebbre választjuk,
