115352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csekély ellentállóképességű, széteső, töredező, repedező, frissen vágott nedves fornérból, lapoknak, ellentállóképességük növelése melletti gazdaságos előállítására és a legkülönbözőbb fornérokból vagy fornérhulladékokból közvetlenül a vágás után kiszabott elemeknek nedves állapotban, nagyobb felületekké való egyesítésére

keményítőt használunk, amelyet előnyösen kevés állati enyvvel keverünk, a szárítás kezdetén a lap a vérlezettől könnyen elválhax. Emiatt a vértezett lapokat az ismert r> szárítási eljárásokkal, gereblyék között vagy fűtött légkamrákban szabadon nem száríthatjuk. A találmány értelmében a vértezett lapokat célszerűen párosával, a csupasz for(0 nérfelületekkel egymásra fordítva, nedvszívó felületek közé fektetjük és célszerűen több réteget oszlopban egymásfölé helyezünk. Adott esetben a legfelső, nedvszívó réteget még külön súllyal is terhelhetjük, tö Mint nedvszívó lemez, a közönséges enyvezett lemez 3—7 mm vastagságban, továbbá kéregpapírlemezek jól megfelelnek. Ha enyvezett bükkié mezeket használunk, úgy <e zeke t kb. 12 óra leteltével száraz lemezekkel cseréljük. Cseréléskor a lassan kötő ragasztóanyag lehetővé teszi azt. hogy az esetleg egymásra ragadt felületeket egymástól és a szárítólemezektől könnyen elválaszthassuk. Az áthelyezett, vértezett la-25 pokat kb. 24 óra múlva a szárítólemezek közül kiszedjük, kötésekben egyesítjük, esetleg leszélezzük és kötözött állapotban raktározzuk, forgalomba hozzuk. Az elábbiakban két gyakorlatból vett 30 példával és a rajz 1.. 2. ábráival kapcsolatban világítjuk meg, milyen veszteségeK merülnek fel lapoknak csekély ellentállóképességű főmérőkből való ismert gyártásánál és milyen előnyöket biztosít a találmány szerinti eljárás. 1. példa. Feldolgoztunk kb. 1.50 m hosszú és kb. 0.70 m átmérőjű oly rönköt, amely 550 darab, egyenkint kb. 1 m2

-es főmért adott. •Mi Az egyes fornérokban lévő fej a vágásnál az évgyűrűk mentén több helyen megrepedt és ezenkívül ú. n. sugárirányú repedések is voltak rajta (1. ábra). A fornéroknak ezek a repedt részei több lie-4f-, lyen, gyártás közben, kieslek. A mennyiségi veszteség a kiesés és az utóbbi következtében szükségessé vált további levágás folytán laponkint kb. 0.2 m2

. A lapokból megmaradt fej nél-50 küli fornérrész értéke <m2

-kint P 0.40 A rönkből kikerült lapok összterülete 440 m2

. A rönkből felvágott 550 lap (440 m2

felület) eladási ára P 176.— 55 Ha az egyes fornérokat a találmány szerinti eljárással, a fej kiesése nélkül dolgozzuk fel. úgy a vértezett lapok összterülete 550 m2

marad, az egyes vértezett lapok forgalmi értéke m2

-kint 60 P 1.50. A teljes eladási ár P 825.— A vértezési eljárással kapcsolatos költségek vértezett laponkint P. 0.20-at nem haladják meg. A vértezési összköltség tehát P. 110.— 65 A vértezés biztosította értéktöbblet P 539.— azaz az eddigi értéknek kb. a háromszorosa. 2. példa. 70 A 2. ábrán látható kb. 1 m hosszú és 0.5 m átmérőjű rönk, a vágáskor (1, 2, 3, 4, 5)-el jelölt öt fornérdarabra esett szét. A rönkből 333 drb. egyenkint kb. 0.5 m2 alapterületű fornért vágtunk le. A szétesés 75 folytán szükségessé vált leszélezés okozta anyagveszteség kb. 20°/o. A rönkből tehát 165 m2

fornért készítettünk. A 20" o anyagveszteséget leszámítva. 132 m2

80 összfelület maradi. A szétesés folytán keletkezett egyes fomérrészek játéka már nem volt értékes és így a szétesett fornérrészek kereskedelmi értéke m2

-kint 85 kb. P 0.40, összesen P 52.80 Ezzel szemben, ha a rönkből kikerülő fornérrészeket a találmány szerint vértezzük, úgy a szétesést elkerüljük és különösen 90 értékes játékú fornért kapunk, amelynek kereskedelmi értéke m2

-kint P 2.50, 165 m2

eladási P 412.50 Az eljárás költsége vértezett 9> laponkint P 0.12-1 nem haladja ara meg, a vértezési összköltség P 39.60 Marad mint érték P 320.10 azaz a 2-ik példánál az eddigi értéknek kb. a hatszorosa. 100 A felhozott példáktól eltérő esetekben is érdemes azoknak a drágább fornéroknak a vérlezése, amelyek a szokásos raktározási és feldolgozási eljárások mellett könnyen sérülnek és értékükben csökken- 105 nek. Itt pl. a különböző drága gyökérfornérokat említjük meg. amelyek főként a nyári hónapokban szárítva, rendkívül törékenyek. A 3. ábrán a vértezett, pl. nátronpapír- no lap (a), a sikamlós, lassan kötő ragasztóanyagréteg, pl. felfőzött keményítő és állati enyv keverékéből való réteg (b), a frissen vágottt, két részre szétesett forner (cl, c2), a törési vonal (d). A (cl) 115 és (c2) részeket külön-külön az (a) vér-