115335. lajstromszámú szabadalom • Készülék gáznak vagy gőznek leválasztására csövön átáramló gáz- vagy gőz-folyadékkeverékből

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115335. SZÁM. V/'i. OSZTÁLY. — Seh.. 3417. ALAPSZÁM. Készülék gáznak vagy gőznek leválasztására csövön átáramló gáz- vagy gőz-folyadékkeverékből. Schmidt Martin mérnök Kassel-Wilheltnshöhe. A bejelentés napja 1936 január 24-ike. Elgőzösítőcsövekhen fejlesztett gőz-folyadékkeverékből a gőzt eddig szokásos módon gőz-folyadékdobban választják le, melybe az elgőzösítőcsövek felső vége tor-5 kollik. Ha az elgőzösítőcsövek torkolata a folyadéktükör alatt van, a gőznek a felette levő folyadékrétegen kell áthatolnia, minek következtében bizonyos folyadékmenynyiséget ragad magával. De a gőz még ab~ i0 ban az esetben is ,ha az elgőzösítőcsövek a dob gőzterébe torkollanak, még sok folyadékot tartalmaz, mert a kilökött keverékben a gőz és a folyadék össze-vissza örvénylik és a gőz- és a folyadékrészecs-15 kék szétválasztásának hirtelen kell végbemennie. Száraz gőz nyerése céljából ezért külön gőzleválasztókat vagy gőzszárítókat építettek be, amelyek ütközéssel, a röpítőerő hatásával vagy éles irányváltozással 20 választják szét a gőzt és a folyadékot. Mindez esetekben az a hátrány, hogy az az áramlási energia, amely a gőz-folyadékkeverékben az elgőzösítőcső felső végén van, megsemmisül. Ez hátrányos, ha a 25 gőztől többé-kevésbbé megszabadított folyadéknak még tovább kell keringenie, pl. azt lefolyócsöveken az elgőzösítőcsövekhez ismét hozzá akarjuk vezetni, mert ez a keringés meg van szakítva és a folyadék-30 tömeget újból gyorsítani kell. A találmány ezzel szemben az, hogy a keverékcsőben, oly szakaszon, melynek hossza a keverék áramlási sebességének megfelelő kell, hogy legyen, a keverék-35 csőhöz, annak hossza mentén, csatlakozó cső vagy a keverékcső keresztmetszeténeik bővítése révén gőzleválasztóteret, ill. gőz-50 55 teret létesítünk, amely után a gáz vagy a gőz a keverékcsőben továbbáramló folyadékból szabadon különválhatik. A keverék 40 áramlási útjába tehát nincs leválasztólartány iktatva és a cső, amelyben a keverék átáramlik, sincs tartányon átvezetve. A gőzleválasztókban és az ismeretes gőzszárítókban végbemenő folyamatokkal 15 ellentétben a gőzt és a vizet nem a folyadékáramlásnak feltartásával és megszakításával választjuk szét, — esetleg ütközésnek és éles irányváltozásnak az alkalmazása mellett — hanem a gőznek a fol dékból való leválasztására elegendő hoszszú áramlási utat és ezzel elegendő időtartamot adunk rendelkezésére úgy, hogy a gőz az akadálytalanul továbbáramló folyadékból — mint valamely kazándob kigőzölögtető felületén — szabadon léphet ki. A gáznak vagy gőznek az áramló keverékből való leválasztása egy felszálló csőből célszerűen oly csőszakaszban történik, amely vagy vízszintes, vagy csekély lejtő- 60 vei lefelé vagy felfelé fut. E csőszakaszban pl. a keverékcsőhöz elvezetőcső csatlakozik, melybe a keverékcső' felső csőfalában levő lyukak vagy rések tor\olianak. A keverékcső felső csőfalában levő 65 áttörések, elvezetőcső helyett a cső hossza mentén csatlakozó tartánba is torkolhatnak. Meghajlított csövön átáramló keverékből a találmány szerint a gáz vagy a gőz 70 a meghajlított cső belső oldalán választható le, minthogy a folyadék a röpítőerő hatása alatt a meghajlított csőnek kifelé fekvő felében mozog tova. Csőíven át-