115297. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rádióhullámokkal való térbeli irányításhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 115297. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 3377. ALAPSZÁM. Berendezés rádióhullámokkal való térbeli irányításhoz. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi január hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 27-ike. A minimum-irányítóknalk maximum-irá­nyítókkai szemben általában az az elő­nyük, hogy az irányítási élessége nagyobb. Az eddig ismert minimum-irányítók, Lér-5 beii irányításhoz, pl. rop ül őgép eiknek a földről vagy másik repülőgépről való irá­nyításához csak alkkor voltaik alkalmasak, ha az adó és vevő összekötő vonalának környezetében semmiféle vezetőanyagból i0 való test nem volt. Ha azonban feltéte­lezzük, hogy oly távolságban, mely az adó és; vevő összekötővonalának hosszával nagyságrendileg egyezik, vezetőanyagból való nagy felület van, akkor az irányítás-15 nál nehézségek keletkeznek, minthogy az adó ezen a vezetőfelületen tükröződik és az irányítót az adó irányából a visszatük­rözött mezőerősség is éri, mely az adó véte­lének irányító minimumát elmosódottá 20 teszi. Ez a helyzet áll fenn gyakorlatilag pl. akkor, ha két repülőgép, melyek egy­mástól 1 km távolságban vannak, 1 km nagyságrendű repülési magasságban kí­vánja egymást kölcsönösen irányítani. A 25 tükörkép okozta gyakorlati nehézségek ki­küszöbölésére oly vevőberendezés, mely egy kivételével minden irányból felvesz rez­géseket, tehát oly minimumirányító, mely­nek a nulla irány kivételével minden 80 irányba kiterjedő térbeli vételi diagrammja van, alkalmatlan. Ha azonban az irányítás­hoz oly sugárfelvevőket használunk, me­lyeknek élesen határolt vételi diagrammja van, akkor a szabad térben az adó irá-85 nyát úgy határozhatjuk meg, hogy a vevő­berendezést a legnagyobb hangerőre állít­juk be. Minthogy ebben az esetben a vevő csiak a valódi adásirány közelében, levő kis térszögből vesz fel energiát, a tükörkép mindaddig nem okoz hibát az irányításban, 40 amíg az adó irányának a tükörkép irányá­val bezárt szöge túl kicsi nem lesz. Minden­esetre lehetségessé válik az adótól függet­lenül annak tükörképére való ráirányzás. Hogy melyik irány felel meg a valódi 45 adónak és melyik az adó tükörképének,, az a legtöbb esetben a hangerő-összehason­lítással dönthető el, minthogy a sugárút az adótól a vezető felületen való tükrözé­sen keresztül a vevőhöz mindig hosszabb, 50 mint az adó és vevő közvetlen távolsága és ezenfelül a reflexió is a legritkább ese­tekben teljes. A maximum-irányító azonban elvileg nem olyan éles, mint a minimum-irányító, 55 minthogy a maximum közelében a vételi amplitúdónak a szögek szerinti differen­ciálhányadosa maximum-irányítóknál elvi­leg nulla, míg minimum-irányítóknál nul­lától lényegesein különböző értékű. 60 A találmány értelmében a fennti nehéz­ségeket úgy küszöbölhetjük ki, hogy a sugár­felvevő berendezést úgy készítjük, hogy törbeliieg élesein határolt, vagyisi kis tér­szögbe foglalható vételi diagrammja le- 65 gyen, amely úgy van kialakítva, hogy nagy amplitúdókat csak oly irányokból ad, melyek egy nulla vételi iránnyal kis szöget képeznek, míg a vétel oly irányok­ból, melyek a nulla vételi iránytól lénye- 70 gesen eltérnek, eltűnik. A vételi diagramm alakját ismeretes módon a vételi indi­kátor kitérései, mint a vételi irány függ­vényei határozzák meg. Ily diagrammot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom