115295. lajstromszámú szabadalom • Változtatható törőszögű folyadékprizma
tartalmazó része a 2. ábrán látbató. A műszer csöve a (7, 8) csődarabokból áll, melyek a (9) csukló, esetleg gömbcsukló révén függenek össze, tehát egymáshoz ké-5 pest elhajlíthatók. A prizma, mely ennél a megoldási alaknál nyugalmi helyzetében hengeralakú, az alsó (8) csődarabbal mereven függ össze, amennyiben (5) lapja a (8) csőhöz van erősítve. A prizma felső 10 (6) lapja a (7) cső el nem fordítotL helyzetében a szaggatott vonalakkal feltüntetett helyzetet foglalja el. melyben az (5) lappal párhuzamos és így a (4) vonal irányában alulról, tehát az 1. ábrán látható fénysugár 15 irányaival ellentétes irányr ban beeső fénysugár a prizmán való áthaladás közben törést egyáltalában nem szenved. Ha viszont a (7) csövet, a (8) csőrészhez viszonyítva. a rajzon látható módon elfordít-20 juk és emellett azt akarjuk, hogy a (4) vonal irányában beeső fénysugár most a (3) vonal irányában távozzék, akkor a (6) lapot a rajzon látható módon el kell fordítani, mert ez esetben a fény az optika 25 ismert törvényei szerint a (1) vonalból a (3) vonalba tér el. Az elfordítás lehetővé tételére lehet pl. az (1) edénynek az (5) és (6) lapok közötti hengeres falát gumiból, bőrből vagy egyéb hajlékony anyagól 30 készíteni, melynek a feltüntetett megoldásnál nem kell átlátszónak lennie, a (6) lapot pedig tetszésszerinti módon ágyazni és az ellőrdításról oly kép gondoskodni, hogy a (6) lap a (7) cső elfordulásakor 35 kényszermozgásúan és oly szöggel forduljon el, hogy a fénysugár a fennt leírt módon törjön. Egy ilyen berendezés példaképem szerkezeti megoldása a 3. és 4. ábrán látható. 10 A 3. ábra a 2. ábra metszősíkjára merőleges metszet, a 4. ábra pedig a 2. ábrának megfelelő nézet, de a csőrészek egyenes helyzetében. A prizma mereven megerősített (5) lapír, jávai szemben lévő elfordítható (6) lapot a (11) csapok révén a (8) cső meghosszabbításában lévő csapágyak segítségével ágyazzuk. A (11) csapok két végére egyegy (12) fogaskerék van ékelve, melyek 50 (13) fogasszegmensekkel működnek együtl. A (13) szegmensek a (7) csőrésszel mereven összeerősílett (14) csuklótag (15) kivágásából vannak kialakítva és középpontjuk a (7) csövet ágyazó (16) csapok -5 középpontjával azonos. Ha már most a (7) csövet a (8) csőhöz viszonyítva a (16) csapok körül elfordítjuk, a (7) csővel együtt elforduló (13) szegmensek a (12) fogaskerekeket is elfordítják és így az utóbbiakkal mereven összefüggő (6) lap 60 is elfordul, tehát a 2. ábrán látható ferde helyzetet veszi fel. A (12, 13) fogaskerekek méretezése az optika jól ismert törvényei alapján könynyű szerrel történhetik. Csak a teljesség 55 kedvéért jegyezzük meg, hogy a csőrész elfordulási szögét rf-val, a prizmalap elfordulását pedigs-vel jelöljük, ő = © (n 1), hol (n) a használt folyadék törésmutatója. A fennliekből már nyilvánvaló, hogy a 70 találmány szerint szerkesztett csuklónál a fogaskerekek, illetve általában véve a hajtómű megfelelő méretezése esetén a fény mindig úgy törik meg, hogy követi a következő csődarab irányát, a távcső- 75 szerű műszeren tehát akkor is keresztül lehet tekinteni, ha annak részei egymással szöget zárnak be. Másszóval: a fénysugár mindig a rendszer optikai tengelyében marad. 80 A fenntiek szerint az 1—4. ábrákon látható szerkezeteknél a prizma mozgatható lapjának a mozgatható csőrésszel ellenkező értelemben kell elfordulnia, amit a 3. és 4. ábra szerinti megoldásnál a (12, 85 .13) fogaskerékáttétellel hoztunk létre. Bizonyos esetekben azonban nehézségeket okozhat a prizma mozgatható lapját a műszer mozgó részével ellenkező értelemben elfordítani; ilyenkor előnyösen hasz- 90 nálhatjuk az 5. ábra szerinti prizmát, melynél az elfordítás iránya a mozgó műszer mozgási irányával megegyezik. Ennél a prizmánál a (17) nyíl irányában a prizmán áthatoló fénysugár a prizma (18) 95 lapján át kilépve, a (19) irányban folytatja útját. Amennyiben a prizmából kilépő fénysugár irányát változtatni akarjuk, vagy pedig azt kívánjuk, hogy a belépő fénysugár irányának és vele együtt a 100 prizma helyzetének megváltozása esetén1 akilépő fénysugár változatlanul a (19)nyíl irányát kövesse, a prizma (18) lapját kell elfordíthatóvá tenni. Ha a belépő fénysugár és a prizma pl. az óramutató járásá- 105 val ellenkező irányban fordul el, úgy a (18) lapot is ugyanebbe az irányba teli elfordítanunk, ha azt akarjuk, hogy a kilépő fénysugár helyzete ne változzék, mert ennél a megoldásnál a fénysugár a meg- 110 előző kivitellel ellentétben, a sűrűbb közegből lép a ritkábba. A fénysugárnak és a (18) lapnak ez a megváltozott helyzete az 5. ábrán látható, amelyen az eredeti helyzetet eredményvonalakkal tüntettük fel. 115 A prizmából kilépő fénysugarat további (20) folyadékprizmába vezethetjük, amelynek alsó (a rajzon fel nem tüntetett)
