115231. lajstromszámú szabadalom • Cukorrépa fejeléséhez való lapát, sarlóalakú késsel

MAGYAR KIRÁLYI WJQjm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115231. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — W. 6S63. ALAPSZÁM. Cukorrépa fejeléséhez való lapát, sarlóalakú késsel. Wilke Ottó kisgazda Hohenhameln (Hannover) melletti Harber-ben. A bejelentés napja 1936. évi február hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 14-ike. A használatban levő í ej előlapátokka 1 kapcsolatban különböző hátrányok mu­tatkoznak. E hátrányok miatt a Pomm­ritzer-eljarás, mely a cukorrépa aratását 5 lényegesen megkönnyíti, a kívánt mér­tékben még nem terjedhetett el. A talál­mány célja a nehéz, nők számára egész­ségtelen munka megkönnyítése. Eddig mélyen elhelyezkedett répáknál, hogy [0 ezeket helyesen lehessen fejelni, a kést a talajon kellett átvezetni. A fejelő ledo­hásakor azután a késen levő föld a leve­lek közé repül, ami e leveleknek etetésre való felhasználása szempontjából igen hát-15 rányos. Az eddigi készülékeknél nehézség­gel jár a fejelés elvégzése erős szél eseté­ben is, sőt ez ilyenkor gyakran nem is le­hetséges. A fejek a vágást követően vagy egyáltalában nem jutnak a lapátra vagy 20 pedig onnan lefuvódnak. Az eddigi lapátok további hátránya, hogy a fejeket mindegyik vágást követően le kellett dobni. Miután a lejek a lapát­tal nincsenek feszesen összekötve, a lapát 25 mozgását kellően nem követhetik, úgy, hogy a fejeknek egy rakás bizonyos pontjaira való dobása nehézséggel jár. A ledobásnál az is előfordult, hogy a fejek a kés és ennek kengyele közötti szabad 80 térbe beékelődtek. A talajból magasan kinyúló répák helyes fejelésénél a ré­gebbi lapátokat nem lehetett a talajon tovacsúsztatni, hanem azokat szabadon kellett tovamozgatni, ami azonban nagy 85 ügyességet kíván. Ehhez hozzájárul, hogy erős és lelógó levelek gyakran fel­ismerhetetlenné teszik azt a pontot, ame­lyen a lapáttal helyesen támadni kell. A találmány mindeme hátrányokat ki­küszöböli. A találmány szerint a fejelő- 40 lapáttal a leveleket tartó, illetve gyűjtő berendezés van összekötve, mimellett célszerű, ha a lapát alatt oly csúsztató­talpat alkalmazunk, mely lehetővé teszi, hogy a talajból magasan kinyúló répá- 45 kat is nehézség nélkül fejeljünk. Hogy a répafejek beékelődését a kés és ennek kengyele közötti térbe megaka­dályozzuk, a lapát belsejében rácsot, il­letve rostélyt alkalmazunk, mely a föld 50 átesését lehetővé teszi. A rajzon a találmány foganatosítási példájának; vázlata látható. A rajzon (1) jelöli a kést, (2) e kés kengyelét, (3) pedig a rajzon fel nem tün- 55 tetett nyél bedugására való hüvelyt. Az (1) kés és a (2) késkengyel közötti teret, mely eddig szabad volt, a (4) lemez rács­szerűen zárja. A lapáttal az (5) gyűjtő és tartó berendezés van összekötve. Az 60 ábrázolt foganatosítási példa esetében ez a berendezés szénavillaszerű sztá,rákból áll, melyek az említett (3) hüvelynél in­dulnak ki. E szárak közül kettő, neveze­tesen a (6, 7) szárak a lapát külső olda- 65 laival kb. párhuzamosan nyúlnak előre és a szárak hossza kb. a lapát hosszának felel meg. E (6, 7) szárak a lapát külső oldalai felett oly magasan helyezkednek el, hogy kevés levelű levágott répafej a 70 lapát billentésekor a lapát és a szárak között nem eshet át- A (6, 7) szárakat kevés levelű répák fejeléséhez alkalmaz­zuk. További (8, 9) szárpár kb. a lapát közepe felett szintén előrenyúl. E (8, 9) 75 szárak magasabban helyezkednek el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom