115191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vakolásra és homlokzatalakítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115191. SZÁM. VIIÍ/a. OSZTÁLY. — M. 10364. ALAPSZÁM. Eljárás vakolásra és homlokzatalakításra. ifj. Masirevich György építészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi július hó 19-ike. A találmány szerinti eljárás megvilágítása céljából röviden ki kell térni az eddig szokásos vakolatok készítési módjára. 5 Megkülönböztethetünk egy és kétrétegű vakolatokat: Az egyrétegű vakolatoknál a falfelületre 15—20 mm vastagságban hordjuk fel és simítjuk el a habarcsot. A két rétegben készülő — tartósabb, 10 erősebb —• habarcsok úgy készülnek, hogy a nyers falfelületre először cementes — úgynevezett hosszabbított — habarcsot hordunk fel alzatnak 8—10 mm vastagságban, ennek megszikkadt és feldurvított 15 felületére kerül a második külső réteg, amely különböző színű és érdességű lehet. Ezeknél a vázolt, általánosságban szokásos vakolatoknál, — melyek mészhabarcsok, vagy cementes mészhabarcsok, — 20 gyakran észlelhetők az alábbi hibák: 1. A habarcsréteg vastagsága folytán, — részben a szilárdulás folyamata alatt, részben később, — repedések keletkeznek, mivel a 10—12 mm vastag habarcsréteg 25 külső felülete teljesen más nedvességi és hőmérsékleti viszonyoknak van kitévo, mint a falfelületen tapadó belső felülete. Emiatt természetesen különböző tágulások és zsugorodások lépnek fel, minekfolytán 30 a habarcsanyag gyakran megreped és táskásodik. 2. A két rétegben készülő vakolatoknál a repedések még könnyebben felléphetnek, egyrészt az előbbi pontban felsorolt 35 okok folytán, másrészt különösen akkor, ha az alsóréteg és a felsőréteg kötőanyagának tartálma különböző, mert ebben az esetben azok különbözőképen zsugorodnak és tágulnak. Ilyenkor megtörténik az, hogy az alsó és felső réteg különválik s a 40 vakolat nagyobb darabokban táskásodva lehullik. 3. Az előbbi pontokban leírt hibák bekövetkezése esetén a lehullott vakolat pótlása és javítása nem hajtható végre 45 kielégítően, mivel a javított rész rendszerint másszínű lesz, vagy ha esetleg sikerül is ugyanazt a színt elérni, az eredeti felület és a javított rész összedolgozásánál minden esetben keletkezik egy vékonyabb, 50 vagy vastagabb vonal, avagy egy elmosódott folt, amely nem tüntethető el. Különösen kellemetlen ez a modern építészet kedvelte fehér vagy világos, egyszínű, teljesen sima falfelületeknél, ahol az osztás- 55 nélküli síkokon a javítás még feltűnőbb. A találmány szerinti eljárás mindenekelőtt azt célozza, hogy a fent leírt hibákat kiküszöbölje, azonban további célja az is, hogy kellemes építészeti hatást nyújtson. 60 Az eljárás szerint bármilyen kőszerű, érdes falazótestekből álló felületre (pl. téglafalazat, betonkockák, kovaföldlemezek, stb.) készíthetünk szilárd és tartós, nedvességnek ellenálló (azaz nem nedv- 65 szívó és mosható) habarcsfröcskölést oly vékony rétegben, hogy az az alzatfelület, illetőleg falazat hézagait nem takarja el, hanem azok rajza a habarcs felületén is megmarad. A különlegesen vékony ha- 70 barcsréteg célja, hogy a habarcs előnyeit, hőmérséklet elleni és víz elleni szigetelést, valamint esztétikai hatást, —• elérje, az eddig szokásos habarcsoknak — azok vastagságából ertedő — hátrányai 75 nélkül. A fröcskölt habarcs vékonysága