115171. lajstromszámú szabadalom • Kérirányú távbeszélő átvivő

dósi irányát megfordítják. Az egész folyamat ezután ellenkező irányban megy végbe. A berendezés karbantartása szempont -5 jából előnyös, hia, első tekintetre megállapítható, hogy megközelítően úgy működik-e, amint működnie kell. Nehéz a jelfogó horganyok mozgásának megfigyel lése, mert egyrészt nagyon érzékeny jel-LO fogóknak ezt a mozgása nagyon kicsiny és másrészt a jelfogók por ellen, való megvédés miatt tokban vannak. Az említett célból (Y, Y') lámpákat rendezünk el, amelyeket a rajzon fetüntetett módon a 15 jelfogók érintkezőivel kötünk össze és úgy helyezünk el, hogy a felügyelő közegek szeme előtt legyenek. Ha az (F) jelfogó horgonya a 3. ábra szerint baloldali érintkezőnéfl fekszik, (az (Y') lámpát ez 20 az érintkező rövidre zárja, míg az (Y) lámpa ég. Viszont amikor a horgony a jobboldali érintkezőin nyugszik, az (Y) lámpa van rövidzárlatban és azi (Y') lámpa ég. Szabályszerű távbeszélgetés 25 közben tehát egy perc alatt többször, hol az egyik, hol a másik lámpa világít. Ha azonban az egyik lámpa, néhány percig folytonosan ég, akkor ennek valószínű oka, hogy a készülék hibás. A- karban-80 tartó közeg, amint ezt az állapotot észr leli, azonnal hozzáfog annak megállapításához, vájjon van-e a készüléknek hibája. Hasonló jelzőlámpákat rendeztünk el az 5. és 6. ábrában feltüntetett beren-35 dezéseknél. Minthogy mindkét erősítő detektor a beérkező beszédáramokkal szemben minden időben érzékeny, nem forog fenn az a lehetőség, hogy a zörejáramok a be-40 rendezést állandóan az egyik állapotban tartják, tekintet nélkül a másik irányból érkező beszédáramokra. A beszédáramoknak a magánhangzók miatt majdnem mindig csúcspontjaik vannak, amelyek 45 erősebbek, mint a forgalmi távbeszélő áramkörök állandó zörejáramai. Ezek a csúcsáramok általában lehetővé teszik, hogy a beszédáramok a berendezést még ellenkező irányú erős zörejáramok esetén 50 is vezéreljék. A beszédáramoknak ez a vezérlőhatása a relék működésének időbeli késleltetése folytán mindig meg van, kivéve a mondatok között levő esetleges szüneteket. 55 Ha az átvivő például az (A)... (A') iíányban való átvitelre állt be, az (A') vonalvezeték felöl érkező beszédáramokat, melyek túl gyengék ahhoz, hogy az (F) jelfogót működésbe hozzák, a (H'<) és (H'a) gyengítőelemek gyengítik. Ezek- 60 ben az áramokban gyakran vannak oly áramok, melyek a szó kezdeti mássalhangzóitól erednek. Az első mássalhangzótól eredő áramok energiája rendszerint elégséges a relé működtetésére. E hatás 65 csökkentése végett gyakran lehetséges oly gyengítő elemek haszálata, melyek a fontos hangfrekvenciasáv középső részében aránylag kicsiny veszteséget, ellenben nagyobb és kisebb frekvenciáknál na- 70 gyobb veszteséget okoznak. Az említett célból a gyengítési elemeket ellenállásból, önindukcióból és kapacitásból állítjuk össze. Ez az elrendezés különösen előnyös, ha az átvivőt terhelt vonalvezeté- 75 kéknél használjuk, mert az előző általános fejtegetés szerint ilyen vonalvezeték és egyszerű szerkezetű műhálózat között mutatkozó kiegyensúlyozatlanság rendszerint a nagy frekvanciáknál, a vonal- 80 vezeték határfrekvenciáinak szomszédságában sokkal nagyobb, mint a kisebb frekvenciáknál. A legalkalmasabb gyengítési elemeknek tehát olyan frekvenciagyengítési karakterisztikája van, mely 85 arányos ama vonalvezeték, vagy vonalvezetékek valószínű kiegyensúlyozatlanságfrekvencia-karakterisztikájával, amelynél vagy amelyeknél az átvivőt használjuk. Azzal, hogy olyan gyengítési elemeket 90 használunk, melyek gyengítése a frekvenciával változik, további előnyt érünk el. Az általános ismertetésben megemlítettük, hogy kéthuzalos vonalvezetékek számára való távbeszélő átvivőket aképen 95 szerkesztik, hogy azok erősítési teljesítménye nagyobb frekvenciáknál csökken és az erősítővel kapcsolatban használt vonal vezeték határfrekvenciájánál valamivel kisebb frekvenciánál zérussá válik, 100 mert e pontban egyszerű műhálózattal egyensúlyi állapot nem érhető el. A kívánt eredmény elérése végett az átvivő mindenik oldalágába rendszerint egy vagy több oly szűrő szakaszt iktatunk, 105 amelyek kis frekvenciákat bocsájtanak át és melynek határfrekvenciája valamivel a vonalvezeték határfrekvenciája alatt van. E szűrők szükségképen bizonyos fokú torzításokat okoznak az áramkörben, no Az előzőkben ismertetett elrendezésnél azonban e veszteség a gyengítési elemekbe vihető át és a szűrő szakaszok az átvivő erősítőkből kihagyhatok, mint ez a 2. és 3. ábrában feltüntetett (D) és (D') 115 erősítők között levő különbségből kitűnik.