115169. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcsöves berendezés
feszültséget vesz fel. Ez az ernyő arra való, hogy az elektronnyalábot koncentrálja. A (35) ernyő nyitott végében félhengert alkotó (37) elektróda van, mely 5 négyszögletes (38) kerethez van erősítve és melyet a (36) keret hord. Az ugyancsak a (36) keretre erősített (39) elektróda a (37) elektródán belül közös tengelyvonalon helyezkedik el. A (37) és (39) 10 elektródák, amelyeket a (31) katódára néző oldalukon ráccsal látunk el, üzemközben a katódához képest pozitív feszültségűek, úgy hogy a katóda által emittált elektronokat gyorsítják és azok 15 közel négyszögletes keresztmetszetű nyalábbá egyesülnek. A (36) keret középső, vastag részeire (42) és (43) vezetők vannak tekercselve, melyek az eltérítőelektródákat alkotják. 30 A tekercsek végei (44, 45), illetve (46, 47) bevezetőkkel vannak összekötve. A (31) katódával szembenfekvő csővégben két (48) és (49) anóda van, melyek lapos (50), illetve (51) lemezekből ál-95 lanak, melyek a cső tengelyvonalához képest szögben helyezkednek el és (53), ill. (54) lemezekhez vannak erősítve. Ez utóbbiakat ugyancsak a (36) keret hordja és ezek (55), illetve (56) bevezetőkkel van-30 n a k összekötve. Az (50) és (51) anódákból kilépő másodlagos elektronok felfogása céljából az anódákat négyszögletes (57), illetve (58) ernyők veszik körül, melyek szintén a (36) keretre vannak erő-35 sítve és (59), illetve (60) bevezetőkkel vannak összekötve. A 4. ábra az ismertetett csőnek detektorkapcsolásban való alkalmazását mutatja. Ennél a kapcsolásnál a (49) anóda. 40 (66) kondenzátoron át egy (68) erősítőcső (67) rácsával, a (48) anóda pedig (69) feszültségforráson és (70) kondenzátoron át ugyanezen erősítőcső (71) katódájával van összekötve. A (68) erősítőcső anódköre a (73) telefont ós a (74) anódfelszültségforrást tartalmazza. Annak megakadályozására, hogy a (48) és (49) anódák erősen negatíven töltődjenek fel, ezek az anódák (75) és (76) ellen,n állásokon vagy impedanciákon át földel-50 tek. Az (57) és (58) ernyők a hozzájuk tartozó anódával (77), illetve (78) ellenállásokon át vannak összekötve. A (42) és (43) 55 eltérítési elektródák Lecher-körrendszerbe vannak beiktatva, melynek egyik vége a (79) antennavezetékekkel van összekötve, másik vége pedig (80) kondenzá toron át nagy frekvenciák számára rö- ?. vidrezárt. Az utóbb említett vég továbbá 60 (82) feszültségforráshoz csatlakozó (81) feszültségelosztóval van összekötve, melynek középponatja (82a) ellenálláson át földelt. A (42) és (43) elektródák előfeszültsége, valamint az elektronnyaláb 65 nullahelyzete e feszültségelosztó felhasználásával tetszőlegesen beállítható. Ha a cső detektorként dolgozik, a nullahelyzetet akként állítjuk be, hogy az (50) anódát a nyaláb ne érje. 70 Ha a (79) antennában váltakozó feszültség lép fel, a hangolt Lecher-rendszerben, a csévealakú (42) és (43) elektródákat is beleértve, álló hullámok keletkeznek. A menetek közötti távolság, valu 75 mint a tekercselési sugár határozzák meg a hullámhoszt és egyben e hullámoknak a cső tengelyvonala irányában való tova terjedési sebességét. Ezeket az értékeket akként választjuk, hogy a tovaterjedési 80 sebesség a fény sebességénél jelentékenyen kisebb. A feszültségeket a (37) és (39) elektródákon úgy állítjuk be, hogy az elektronok sebessége az említett tovaterjedési sebességgel közel egyenlő. Az elek- 85 tronnyaláb ekkor ide-oda bmg és a (48) elektródával összekötött körben egyenirányítóit áramot idéz elő, melynek kisfrekvenciás komponensét a (68) csővel való erősítés után a (73) telefon reprodu- 90 kálja. A Lecher-rendszert kondenzátor helyett olyan impedancián át is zárhatjuk, mely a rendszer hullámellenállásával egyenlő. Ebben az esetben csupán orlamenó liullá- 95 mok lépnek fel, melyek amplitúdója azonban kisebb. Az 5. ábra a találmány szerint kút (85) és (86) elektronsiigárcsőnok nagyfrekvenciás erősítőkapcsolásban való al- 100 kalmazását mutatja. A (*5) cső (42) és (43) elektródái Lecher-reudszerbe vannak kapcsolva, mely, amin" ezt a 4. ábra kapcsán ismertettük, egyrészt antennával, másrészt pedig feszültségelosztóval van 105 összekötve. A (83) és (84) aródákkal egy második Lecher-rendszer van összekötve, amelybe a (86) cső (42) és (43) elektródái vannak kapcsolva. Hogy a (83) ós (84) anódák kö- 110 zötti kapacitást, valamint azoknak a cső tengelyvonalára merőlegesen mért kölcsönös távolságát lehetőleg kicsinyre szabhassuk, az anódákat egymásután rendezzük el, még pedig olyan távolságban, 115 hogy az ezekkel az anódáklcal összekötött körökben létesített áramok fázisban 0°-kal, vagy pedig ennek egészszámú '
