115164. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folytonos (Söderberg) elektródák megvédésére
taktusokat általában két ellenkező oldalon vezetjük az elektródába, a másik két oldalon pedig nincs kontaktus. A kontaktusmentes oldalakat nagy védőlemezekkel 5 védjük meg, melyek ezeket az oldalakat teljesen elfedik. Minthogy ezek az oldalak különösen pedig az, amely két vagy többelektródás kemencékben egy másik elektróda felé irányul, a lógoxidációnak igen 10 erősen ki van téve, ily módon az elektródát nagyon hatásosan megvédhetjük. Előnyös lehet azonban az elektróda ama oldalainak megvédése is, mely oldalakon a kontaktusokat bevezetjük. A lemezekben eze-15 ken az oldalakon réseket kell hagyni a kontaktusok számára, hogy ezeket a réseken át az elektródába vezethessük és hogy a kontaktusok az elektródát a fürdő felszíne felé sülyedésekor követhessék anél-20 kiil, hogy a védőlemezbe ütköznének. Négyszögletes elektródák esetén a védőlemezeket a sarkaikon összehegeszthetjük. Sokszor azonban célszerű, ha a különböző oldalak lemezeit rugalmas kap-25 csolat, esetleg rugók kötik össze. Lehetnek azonban a lemezek egymástól függetlenek is. Ilyen esetben gyakran előnyös lehet, ha egymás felé fordult két elektródaoldal lemezeit kötjük össze egymással (1. mel-30 lékelt rajzok 1. ábráját). Ily módon e lemezeit kötjük ssze egymással (1. a meltetszésszerint szabályozhatjuk. A kifelé fordított elektródaoldalak lemezeit is hozzászoríthatjuk az elektródákhoz, még 35 pedig függetlenül az egyéb oldalak lemezeitől, amikor is előbbieket, pl. az elektródapadot tartó oszlopokhoz merevítjük (1. ábra). Ilyen erősítésnek különösen négyszögletes elektródáknál van jelentő-40 sege, mert különben az elektróda felső lágy részét a benne uralkodó hidrosztatikus nyomás deformálja, minek következtében az elektróda könnyen kerekded alakot vesz fel. A lemezeken továbbá a 45 szükséges erősítéseket, pl. kívül haladó bordákat kell alkalmazni (3—6. ábrák), hogy az elektróda és a lemezek üzemközben alakjukat megtartsák. A lemezek egyébként könnyen meggörbülnének, mert 50 a hóviszonyok egyenlőtlenek. A kívül haladó bordáknak még az az előnyük is van, hogy az elektródák hőveszteségót növelik, miáltal az elektródák korroziója is csökken. 55 A berendezésnek rendszerint olyannak kell lennie, hogy az elektródát, alsó részének megtekintése végett, szükség esetén felemelhessük. Az elektróda alsó végének mindig egyealetesnek és simának kell lennie. Ennek ellenőrzésére az elektródát a 60 védőlemezekhez képest felfelé el kell tolni. Ez azonban nem mindig könnyű, mert az elektródát a fürdő anyagából álló vagy más kéreg borítja. Az eltolás megkönnyítésére a (6) meghosszabbító védőlemezeket '> használjuk (1. ábra), melyek pl. aluminiumból vannak és a főlemezzel oldhatóan kapcsolatosak. Ezeknek az aluminiumlemezeknek célszerűen olyan alakot adunk, hogy azok önműködően az elektródához feksze- 70 nek, anélkül azonban, hogy az elektródára említésre méltó nyomást fejtenének ki. így pl. e meghosszabbító lemezeken külső bordákat alkalmazhatunk, minek folytán e lemezek súlypontja a lemezek felfüggesz- 75 tési pontjain áthaladó függélyes síkon kívül fekszik és így a lemezek saját súlyuknál fogva az elektródához fekszenek. A meghosszabbító lemezek erősebb hozzászorítására az elektródához azért nincs szük- so ség, mert az elektróda alsó vége már megsült és nem könnyen deformálódik. Ennél a megoldásnál is előnyös lehet, ha a lemezekre szabályozható nyomást fejtünk ki. Ily módon az elektródát a lemezekhez ké- 85 pest felemelhetjük, mert a laza aluminiumlemezek annyira engedékenyek, hogy az elektróda elmozdulhat. Az aluminiumlemezek előnye még az, hogy a fürdőbe merülhetnek anélkül, hogy ezt vassal be- 90 szennyeznék. Ha az aluminiumlemezek kb. 2—4 cm vastagok, akkor a hőveszteség felfelé oly nagy, hogy a lemezek leolvadás nélkül merülhetnek a fürdőbe. Az aluminiumlemezeket egyébként könnyen 95 kicserélhetjük, ha azok az üzemben túl erősen korrodálódtak. A csere micgkönynyítósére 20—30 cm széles lemezeket használhatunk és ezeket magánál a kemencénél nyersaluminiumból önthetjüli. Fém- 100 beszerzési költségek tehát gyakorlatilag nincsenek. Az elektródákat és a kemencét rendszarint úgy méretezzük, hogy az elektróda alsó vége normális üzemben valamivel 105 gyorsabban használódik el, mint ahogy a fémfürdő felszíne a kemencében emelkedik. Az elektródákat tehát csak bizonyos időközökben kell lassanként süllyeszteni, pl. adagolásonként 2 mm-rel. Minden csa- 110 polás után nagyobb süllyesztés szükséges, még pedig annak a fémtömegnek arányában, amelyet lecsapolunk. Az elektródákat csak akkor emeljük, ha az üzemben valami nincs rendben. Normálisan tehát 115 évedig dolgozhatunk az elektródák emelése nélkül. Ez a tény egyszerű és olcsó elektródafelfüggesztést tesz lehetővé, ha a
