115153. lajstromszámú szabadalom • Kocsizható ágyazatos löveg
2 115153. a:kaszitószemekkel működnek együtt a kocsizíhatóvátételkor. A (b2) harántkeret az (f) kötél- vagy lánccsörlőt hordja (3. ábra), melynek kötelét, illetve láncát a ö kocsizhatóvátételkor az (a) kar (a6) horgába akasztjuk (1, ábra). A (b2) harántkeret (g, gl) rögzítőszervei és az (a) kar (g2) ellenszervei arra valók, hogy a koesizáshoz a (B) járóvázat a középsarkos 10 lövegtalppal mereven összekössük. A valamely vontatóeszközre akasztáskor vonórúdként szereplő (a) kar végén, (h) kapcsolófüleos van. Oly célból, hogy a tüzeléshez a talajra 15 helyezett (A) lövegtalpat a. kocsizó helyzetbe hozzuk', a keresztágyazat (,a2, a3) karpárját a középsarkhoz lendítjük fel, majd a (B) járóvázat szabad (b, bl) villás végeivel előrefelé úgy gördítjük a 19-30 vegtalplioz, hogy a (b., bl) villakarok és a (c, cl) kerekek a középsarkat és esetleg az ehhez felcsapott oldalsó (a2, a3) karokat körülfogják (3. ábra). Ezután a járóvázat keréktengelye körül előrebillentjük. 25 Ehhez csatlakozóan az (a5) szemeket a (b3) akasztókokba, az (f) csörlő kötelének vagy láncának végét pedig az (a6) horgokba. akasztjuk (1. ábra). Az (f) csörlő működtetésekor — meglevő mellső- vagy 30 hátsó súly szerint — a. lövegtalp a hátsó, illetve mellső kinyúló karjával együtt a lalajról felemelkedik. A talp ekkor a másik karnak a talajon maradó vége körül szögben felemelkedik, a (b4) vezetőszervek 35 pedig az (a4) vezetékekbe tolódnak. Miután a lövegtalpat a járóvázíhoz, felhúztuk, azt a (g, gl, g2) rögzítőszervek révén a (B) járóvázhoz erősítjük. Vízszintes helyzetbe billentve (2. ábra), az ekként kocsizr 40 hatóvá tett löveg a kerékteng elyhea viszonyítva a járáshoz kiegyenlített súlyelosztást mutat, úgyhogy a löveget, megengedhető mozdonynyomás mellett, a (h) kapcsolófüles segélyével valamely von-45 tatóeszközböz akaszthatjuk. A lövegtalpnak a tűzállásba bocsátásakor fordítva járunk el. A (c, cl) kerekek rugóztatása (3. ábra) természetesen kétoldalt a járóváz villakarjaihoz erősített, a keréktengellyel ösz- 50 szekötött lemezrugókkal is történhetik. A járóváz ilyen rugóztatása különösen olyan középsarkos lövegtalpú lövegágyazatokhoz lehet előnyös, amelyeknek csak három kinyúló karjuk van, ahol is az 55 egyik kar helytálló, a másik két kar pedig vízszintesen a lövegtalp középsarkához lendíthető. A járóváz ekkor igen keskenyre készíthető ós a karok fclcsappantása a kocsizhatóvátétel után történhetik. 60 A csörlő helyett — mely a himbát hátrabillenti, hogy egyúttal az ágyazat a második kapcsolat létesítésére felemelkedjék — a járóváz hordozó himbáján olyan farokdarabot is használhatunk, 65 mely elég nagy emelőkart ad az egyoldali terhelésű himba kézi hátrabillentéséhez és amely felfelé történő kihajlás folytán a himbarészt, melyen ő maga is helyet foglal, elegendő messze engedi >£l tel" 70 lajra sülyedni, ahol is a farkdarab célszerűen még mint kocsirúd és mozdonykar is szerepel. A himba közvetlen kézi billen lését megengedő ilyen szerkezet megkönnyíti és meggyorsítja az ágyaza- 75 tos löveg kocsizhatóvátételét; a löveget ekkor hasonló módon, természetesen a talajon is gyorsabban hozhatjuk a kellő helyzetbe. Szabadalmi, igény: 80 Ágyazatos löveg rászerelhető járóvázzal, melynek himbaszerű hossztartója egyúttal az ágyazat emelésére és sülyesztésére való emeltyürudat alkot, melyre jellemző, hogy a löve,g felvételéhez 85 szükséges helyzetbe való gördítés lehetővétételére kerékvillaként kialakított járóváz hossztartója a keréktengely körül előrebillentve a löveg középsarka előtt, hátrabillentve pedig a közép- 90 sarok mögött fekvő ágyazatvéggel kapcsolható. 2 rajzlap melléklettel. T, 'illn« nyomon. HrHpnost.
