115146. lajstromszámú szabadalom • Árnyékszéköblítő készülék

HieTAS KI8ÁLY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115146. SZÁM. XXI/b. OSZTÁLY. — D. 4768. ALAPSZÁM. Árnyékszék öblítő készülék. Dudinszky József lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1936. évi január hó 22-ike. A találmány lebocsáj tószelep nélküli, szivornyával működő öblítőkészülék ár­nyékszékeíkhez. Az árnyékszéköblítőknek ez a fajtája lényeges előnyöket biztosít a 5 drága és megbízhatatlan működésű le­bocsájtószelepes rendszerekkel szemben, de az ismeretes szivornyás öblítőberendezé­seknél a szivornyáiban mozgó dugattyún szelepeket, a szivornyán pedig tömszelen-10 cét kellett alkalmaznti, ami nagyon hát­rányos, de a dugattyú még így is akadá­lyozta a víz kiömlését. A találmány a fenti hátrányokat a szi­vornya és a dugattyú különleges kiala-15 kításával küszöböli ki. A találmány szerinti öblítőkészülék egyik kiviteli alakját a csatolt rajz 1. ábrája függőleges metszetben, 2. ábrája pedig fölülnézetben szemlél-20 teti. A 3. ábra egy részlet elölnézete részben metszve. Az (1) víztartályban a (2) szivornya van megerősítve, melynek (3) szára az öb-25 lítendő csészébe vezet, míg (4) szára fölül zárt, alul nyitott hengeralakú. Az (5) du­gattyú úgy van a (4) hengerbe helyezve, hogy a dugattyú és a hengerfal között elegendő hézag marad szabadon, hogy a 30 tartányban lévő víz akadálytalanul a du­gattyú fölé kerülhessen. Természetes, hogy a dugattyú és a henger közötti rés, rész­ben vagy egészben, a dugattyú áttörései­vel is helyettesíthető. A dugattyúhoz erő-35 sített (6) dugattyúrud a (4) henger (7) te­tejének nyílásán megy keresztül és fölül (8) gombban végződik, mely alá a (9) emeltyű villás vége nyúlik. A (9) emeltyű, ágyazása céljából, 10 villával függ össze, melynek végei az (1) tartány szélére erő- 40 sített (11) ágyak mélyedéseibe nyúlnak és ezekben lengethetően vannak ágyazva (3. ábra). A (9) emeltyű külső végén lévő, szokásos (12) húzólánc meghúzásánál az (5) dugattyú a (4) henger felső végéig 45 emelkedik. A dugattyú, gyors felemelésé­vel, a fölötte lévő vizet szivornya (3) szá­rába tolja, miáltal a szivornya a tartány­ban lévő vizet a csészébe folyatja. Miközben a víz a szivornyán át kiömlik, 50 az áramló víz az (5) dugattyút a (7) tető­részhez szorítja akkor is, ha a (12) láncot elengedjük, a víz kiáramlását tehát a dugattyú nem akadályozza. Ezt azzal ér­jük el, hogy a szivornya (4) szára a du- 55 gattyú elegendő hosszú elmozdulását en­gedi meg ahhoz, hogy a dugattyú a víz­nek a (3) csőbe való átáarmlási helyén fe­lülemelkedve az átáramlási helyet szaba­don hagyja. A (7) tetőrész az (1) tartány- 60 ban lévő víz szintje fölött van, tehát a (6) dugattyúrud kivezetésénél tömszelencére nincsen szükség. Ha az (1) tartány kiürült, a dugattyú, önsúlyánál fogva, ismét alsó helyzetébe 65 süllyed és mikor a tartály újból megtelik vízzel, a víz a lánc meghúzásával ismét leereszthető. A tartányban lévő, ismert szerkezetű úszóval vezérelt szelepes víz­beeresztőt, mely a rajzon nincs feltün- 70 tetve, úgy kell beállítani, hogy a vízszín, mint az az 1. ábrán látható, valamivel a (3) csőnek a (4) hengerbe torkolása alatt legyen. A (4) henger a (3) cső betorkolása

Next

/
Oldalképek
Tartalom