115142. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű kaszkáderősítő különösen távolbalátóvevőkhöz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115142. SZÁM. VLL/J. OSZTÁLY. — L. 6898. ALAPSZÁM. Nagyérzékenységű kaszkáderősítő különösen távolbalátóvevőkhöz. Radioaktiengesellschaff D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1935. évi június hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi június hó 9-ike. Több erősítőesőnek oly kaszkáderősítővé való összekapcsolása esetén, amikor valamennyi cső egy és ugyanazon a frekvenciasávon erősít, mint ismeretes, nem kivá-5 natos visszacsatolások folytán nehézségek lépnek fel. Ez önmagában véve rég ismeretes jelenségekhez a zavarórezgések egy új csoportja járul akkor, ha az alkalma,zott csövek különösein nagy hatásos 10 meredekségűiek. (S > 5 ma./volt.) A korszerű távolbalátótechnikában éppen az az eset áll fenn, hogy oly középfreikveciaerősítőket használnak, melyek összes erősítési foka, az. ultrarövidhullám-15 területen az erősebb zavarások elmaradása folytán, mintegy egy nagyságrendnyivel nagyobb lehet, mint ahogy ez a rádióhulláímvételi technikában kihasználható. Továbbá e középfrekvenciaerősítő-20 csövek általában igen nagy meredekségűre készülnek, nuert a távolbalátásnál az effektív anódellen állások jelentékenyen kisebbek, mint a rádiótechnika rezonanciakörellenállásai (a nagyságrend 5000 ohm 25 a több 100.000 ohmmal szemben); végül azért, hogy a távolbalátócső rácsának feszültségi túlterhelését a, képjóságban mutatkozó igen káros következményeivel együtt, valamint a hálózati morgásnak 30 meg nem engedhető nagy erősítését elkerüljük, célszerűen lemondunk a középfrekvencia utáni kisfrekvenciaerősítésről. A közép írek venciae rősítőnek kell tehát egyedül az egész vételi erősítést elvé-35 gezni és 500.000-nél nagyobb erősítést elérni. Gyakorlatilag azonban a szerkezetek kiviteleinél az említett zavarórezgések és öngerjesztések részben szokatlan alakban lépnek fel és különleges, a jelen bejelen- 40 tés tárgyát alkotó segítő rendszabályokai igényelnek. Az 1. ábra (1) és (2) erősítőcsőből álló csoportot tüntet fel úgy, amint azokat egy szuperheterolin rendszerű távolba- 45 látó középfrekvenciaerősítőjében alka! mázzák és amelyek közül mindegyik cső voltonkint 6 ma. vagy még nagyobb meredekségű és fokonként kb. 25-ös erősítés elérését teszi lehetővé. E csövek mind- 50 egyike, amint ismeretes, több .©llenálláskonden zá tor csillapítóág kombináeiójá t igényli, mindenegyes vezérlőrács-, anód-és védőrács előfeszültséghez. Kitűnt, hogy ama csillapítókondenzáto 55 rok, melyek az 1. ábrán a rácsoknál, anódoknál és a védőrácsoknál (3), (4) és (öltél vannak jelölve, nem csatlakoztathatók közösen a fémes (6) vevővázhoz, a földhöz, vagy ellen siily hoz, hanem ezeket a 60 találmány szerint csoportonkint össze kell foglalni és egysarki'ian mindig annak az erősítőcsőnek a katódvezetékéhez kell vezetni, amelyiknek előfeszültségeit simítják. Célszerű és előnyös a három, vagy 65 még több említett lömbkomVnizá'or' oly közös kombinációskondenzátorrá egyesíteni, amelyiket egy egységes ernyőzőserlegben helyezünk el. Az egyébként ieen hevesen fellépő ön- 70 gerjesztés kiküszöbölését a (3, 4, ">) rövid zárási kondenzátoroknak a csoportonkénti összefoglalásával, egymagában még nem érhetjük el. A találmány értelmében mindenegyes erősítőfokozat katódját kiilön 75