115115. lajstromszámú szabadalom • Szigetelt átvezetéses légmentesen elzárt edényekhez

2 115115. nek, A gyűrűket a leírt módon egyenként vihetjük a szigetelőtestre, de eljárhatunk úgy is, hogy a szigetelőtestre először egy hosszúkás hengert húzunk fel melegen, 5 amely hengeren a gyűrűket pl. esztergá­iyozással állítjuk elő. A gyűrűk éleit a szigetelőanyaggal zománcoló eljárással ömleszthetjük össze. Hogy a (8) és (9) vezetékek a (4) és (5) áramvezetékekkel 10 üzembiztos érintkezésben legyenek, a (4) és (5) vezetékek előre elkészített (12) és (13) furataiban 1 forraszt helyezünk el, úgy hogy a (8) és (9) vezetékeknek kívül­ről történő felhevítésekor a (12) és (13) 15 helyeken az ott egymásba illeszkedő ve­zetéke];: egymással összeforradnak. A leírt megoldásnak a fent felsoroltakon kívül további előnye is van, amely külö­nösen gáztöltésű oly kisütőedényeknél ér-20 vényesül, amelyekbea több, feszültséget vezető alkatrész van. A leírt megoldásnál ugyanis az elektródákat tartó drótok, illetőleg az áramhozzávezotések egymás­téli távolsága kisebb lehet, mint az illető 25 edényt töltő gáz vagy gőz közepes szabad elektrónút hossza, üzemi nyomás mellett. Ily módon a nem kívánatos gyújtásokat elkerülhetjük. Az (1) szigetelőtest a ki­sütőedénnyel pl. úgy köthető össze, hogy 30 az (1) test alsó részére (14) karimát me­legen húzunk fel. mely azután a kisütő­edény (15) falával tetszőleges, önmagában ismert módon köthető össze. A 2. ábra példaként háromfázisú egyen-35 irányítót mutat, amelynél az árambcveze­tések a találmány szerinti módon vannak kiképezve. A (16) szigetelőtesten három (17, 18) és (19) fémgyűrű van, amelyek a (20, 21) és (22) elektród atartódrótokkal a fent 40 leírt módon vannak összekötve. Ezeket az elektródatartó drótokat villamos ív kelet­kezésének elkerülése végett (23) szigetelő­csövecskékkel burkolhatjuk. A (20, 21) és (22) elektródatartó drótok hengerszeletek 45 alakjában kiképezett (24, 25) és (26) anó­dákat hordanak. A hengerszel eteknek a (27) közökben mért egymástóli távolsága célszerűen kisebb, mint az edényt töltő gáz, illetve gőz üzemi nyomás alatt mért 50 közepes szabad elektrónút hossza. A há­rom (24, 25) és (26) anód tehát egészében hengeralakú. Bizonyos esetekben célszerű lehet, ha ezt az anódblokkot a rajzban fel mm tiin-55 tetett, szigetelőanyagból vagy fémből ké­szült védőernyővel vesszük körül. Ha az ernyő vezetőanyagból van, akkor cél­szerű, ha ezt az ernyőt üzemben egy állandó vagy változó potenciál alá helyez­zük, 60 Szabadalmi igények: 1. Szigetelt átvezetés légmentesen zárt villamos edényekhez, amelynél a szige­telés kerámiai anyagból készült, azzal jellemezve, hogy a szigetelőn átveze- 6ó tett fémes vezető, az edény belsejéből tekintve, először a szigetelőtest ten­gelyirányában halad és a szigetelőtes­ten belül sugárirányban kifelé van vezetve. 70 2. Az 1. igénypontban védett átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szigetelőtesten átvezetett több vezető esetén a vezetők sugárirányú kiveze­tései a szigetelőtestben különböző ten- 75 gelymenti magasságban fekszenek. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett át­vezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kivezetések különböző tengely­menti magasságokban és különböző 80 sugárirányokban, célszerűen a szige­telőtest kerületén egyenletesen elosztott irányokban fekszenek. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett átvezetés kiviteli alakja, melyre 85 jellemző, hogy a kivezetések a szige­telőtesttel, célszerűen annak külső fe­lületével légzáróan vannak egybeöm­lesztve. 5. Az 1—5. igénypontok bármelyikében vő- 90 dett átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sugárirányú kivezeté­sek a vezetékeknél nagyobb méretű fé­mes érintkezőfelületekkel, pl. a szige telőköpeny felületén elrendezett fémes 95 gyűrűkkel, áramot vezetőén vannak egybekötve. 6. Az 5. igénypontban védett átvezetés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a szigetelőtest felületén fekvő gyűrűk 10 zsugorítottak és a szigetelőtest felüle­tével zománcolás útján, légmentesen vannak e g ybe ömlesztve. 7. Az 1—6. igénypontokban védett átveze­tés kiviteli alakja, melyre jellemző, p; hogy a sugárirányú kivezetés a szige­telőtestbe kívülről betolt, az érintkező­felületekkel összeforrasztott vezető­darab. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyikében 11 védett átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szigetelőtestben ten­gelyirányban elhelyezett árambeveze­tősek, illetőleg elektródatartó drótok

Next

/
Oldalképek
Tartalom