115112. lajstromszámú szabadalom • Gőzüzemű sütőkemence

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115113. SZÁM. X/j. OSZTÁLY. — K. 13356. ALAPSZÁM. Gőzüzemű sütőkemence. Kolinsky Róbert gyáros Prága és Pfeiffer Vilmos gyáros Karlsbad melletti Tepl. A bejelentés napja 1936. évi február hó 6-ika. Az eddig ismeretes, ú. n. Perkins­csövekkel fűtött sütőkemencéknek hiá­nyaik vannak. A helyes fűtéshez szük. séges nagy mennyiségű víznél (ami több 5 mint egy harmadát teszi ki a cső űrtar­talmának) túlfűtés ©setén nemcsak elér­hető, a kritikus nyomás, hanem jelenté­kenyen túl is léphető, ami a rettegett esőrobbanásokhoz vezethet. A rövid cső-10 végek fűtésével az égési gázok melegét nem lehet tökéletesen kihasználni úgy, hogy a rendszer nagyon sok tüzelőanya­got fogyaszt. Mivel mindegyik cső önálló fűtőkört alkot és más hőfoka lehet, egyen­lő lötlen tüzelésnél a sütőtér hőfoka sem mindenütt egyforma és ez a péknek a sü­tésnél sok időveszteséget és bosszúságot okoz. A párás gőzt (Sehwiile) a tűzhely alatt levő vaslemezek állítják elő, ezek 20 azonban hosszú ideig tartó sütés esetén lehűlnek és ezzel lehűtik az illető kemen­cerészt és így a sütés egyenlőtlen lesz. B hátrányok mindazóta ismeretesek, amióta Perkins-kemencék vannak és e 25 hátrányokat igyekeztek megszüntetni. Ismeretesek voltak párhuzamosan és sor­bakapcsolt fűtőcsövek, melyekhez a gőzt vagy a forró vizet külön gőzkazán fej­lesztette. Ezek azonban azért nem váltak 80 be, mert a fűtőkör nyitott volt, a külső levegővel érintkezett és így csak a légköri nyomással működhetett. A fűtési hőfok csak 100° C volt és így alkalmatlan volt a sütéshez, mivel ehhez legalább 250° 35 C-ra van szükség. Mindé hátrányokat kiküszöböli e talál­mány, mert itt a . fűtőgőz előállítása kü­lön csőben történik, mely a sütőtér fűtő­csöveivel együtt nyomásbiztos fűtőkörré van egyesítve. A fűtőtestek előnyösen 40 olyan elrendezésűek, hogy az összes fűtő­csövek egyik oldalukon zárva vannak és másik oldalukon gyűjtőcsőbe torkolla­nak, ahol a fűtőtermékek elvezetése és odavezetése történik. Előnyös, ha a gőzfejlesztő csöveit fém­réteggel (öntött vas stb.) és fűtőbordák­kal látják el úgy, hogy a csövek mintegy páncélozva vannak és így az égési gázok melege jobban kihasználható. 50 A párás gőzt oly zárt tartályban állít­juk elő, melyet csőrendszer fűt a sütőtér fűtési körének a gőzével. A találmány további részletei a mellé­kelt rajzon láthatók, mely kiviteli példá- 55 kat ábrázol. Az 1. ábra a sütőkemence függőleges, a . 2. ábra vízszintes metszete. A 3. ábra a tüzelőtér vízszintes met­szete. A 60 4. ábra a párás gőz terének- függőleges metszete. Az 1. és 2. ábrában az (a) sütőtér felső tüzelését a (2) gyüjtőcsőbe torkolló (1"> fűtöcsövek alkotják. Az (1) fűtőcsövek 65 némileg lejtenek a (2) gyüjtőcső felé. Az alsó tüzelést a (3) fűtőcsövek és a (4) gyüjtőcső alkotják. A fűtőgőzt az öntöttvasba beöntött ős (11, 12) bordákkal ellátott (5) csőkígyó- 70 ban állítjuk elő. (1. és 3. ábra). Az égési gázok a (b) tüzelőből a gőzfejlesztő (10) belső részén át szállnak fel a (11) bordák mellett és a gőzfejlesztő külső részén

Next

/
Oldalképek
Tartalom