115103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges testek összeforrasztására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115103. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. Gr. 8123. ALAPSZÁM. Eljárás üreges testek összeforrasztására. Glaser Amaiidus igazgató Berlin, úgyis mint Schneider Kari, aacheni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi február hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi február hó 4-ike. A találmány eljárás egészben vagy részben egymásbatolt üreges testeknek az érintkezési felületen való összeforrasztására. Az ilyenfajta ismeretes eljárások-5 nál az egymásbatolt testeket, pl. kerékpárkerethez tartozó csővéget a rá feltolt hüvellyel, folyékony forraszból való fürdőbe merítik. Ekkor a forrasz az egész felületet bevonja, úgyhogy a munkadara-10 bokát drága, utólagos megmunkálásnak kell alávetni. Ezenkívül a forrasztás nagy. A találmány olyan eljárást javasol, amelynél minden utólagos megmunkálást elkerülünk és a forraszfogyasztást any-15 nyira lecsökkentjük, hogy majdnem éppen csak annyi forraszt használunk fel, amennyi a forrasztóhézag (fuga) kitöltéséhez szükséges. A találmány értelmében a forraszt hi-20 degen, szilárd állapotban a munkadaraboknak olyan helyére visszük, amely a forrasztóhézaggal közvetlen összeköttetésben van, de mégis annyira szabadom fekszik, hogy a forrasz hevítéskor lényegileg 25 csak hajszálcsöves hatás folytán szívódik a forrasztóhézagba; az olvasztásnál fellépő gázok és gőzök szabadon eltávozhatnak, tehát káros nyomóhatást nem gyakorolnak, aminek az volna a következmé-30 nye, hogy a folyékony forrasz a hézag másik végén kinyomódnék, továbbá a forrasztóhézagon belül gázbuborékok és üregek keletkeznének. A találmány fontos jellemzője tehát az, hogy a forrasz 35 nyomás nélkül, hajszálcsöves hatás folytán, a forrasztóhézagba szívódik. A gyakorlati kivitelnél a forraszt például fémlemezecskék alakjában az egyik munkadarab nyitott áttöréseibe helyezzük. Általában az áttöréseket a belső 40 munkadarabban alkalmazzuk, hogy azok később kívülről ne legyenek láthatók. A forrasznak az áttörésekben való rögzítésére a munkadarabba testeket tolhatunk, amelyek azonban az áttöréseket még any- 45 nyira szabadon hagyják, amennyire a gázok és gőzök szabad eltávozása szempontjából szükséges. Tartótestként betolt csövet használhatunk, amelyet azután kívánsághoz képest szintén beforrasztunk, 50 úgyhogy az az összeköttetést erősíti. A rajz a találmány foganatosítási példáját mutatja arra az esetre, ha valamely csövet és a rá feltolt hüvelyt kívánjuk összeforrasztani. A rajzon az 55 1. ábra a két egymásratolt rész hosszmetszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B—C vonala szerinti metszet. A forrasztási összeköttetést az (a) csö 60 és a (c) hüvelynek e csőre feltolt (b) toldata között kell létesíteni. A (b) csőtoldat alatt az (a) csőnek több (d) hasítéka van; a rajzon két egymással szembenfekvő hasítékot ábrázoltunk, amelyeknek alakja a 2. 65 ábrán látható. Ezekbe a hasítékokba (e) sárgaréz-lemezecskéket helyezünk, amelyek a (d) hasítékokat teljesen vagy csaknem teljesen kitöltik. Annak megakadályozására, hogy a lemezecskék a cső for- 70 gatásakor, majd különösen a hevítéskor