115102. lajstromszámú szabadalom • Árnyékoltrácsú fémköpenyes villamos kisütőcső

(3) fémfejrésze van, minthogy a (31) köpeny felső végét a köpennyel egy darabot alkotó, a köpeny felső részének behúzásával kialakított rész zárja el. A felső zá-5 rórész a visszakanyarított (32) falrészből áll, amelyen belül az egyenes vonalú és a (34) kamrát alkotó (33) falrész van. A (34) kamra falának (35) válla van, amelyre az elektródák felső végét tartó (36) csil-10 lámtáresa támaszkodik. E célból a (36) tárcsának nyílásai vannak, amelyekbe a (4) katóda felső vége és a különböző elektródák oszlopai pontosan beleillenek. Az elektródarendszernek (6. ábra) követ-15 kező elektródái vannak: a közvetett fűtésű (4) katóda, amely a 3. ábra szerinti katódához hasonló lehet, a csavaros (5) vezérlőrács, a csavaros (6) árnyékolórács, a (7) anóda és ezenkívül a másodlagos 20 emissziót elnyomó, a továbbiakban „elnyomórácsnak" nevezett (37) rács, amely utóbbi az anóda és az árnyékolórács között van. Az (5, 6), illetőleg (37) rács a hozzájuk tartozó (12, 14), illetőleg (38) 25 oszlopokra van tekercselve. Ezek az oszlopok felül a (36) csillámtárcsa, alul pedig a (39) csillámtárcsa nyílásaiba pontosan illeszkednek. A (39) tárcsa a (40) lemezhengerben ül, amelynek, felső részén, e tárcsa felvételére való karimája van. A 30 (40) lemezhenger alsó oldalán a (41) fémrúd van, amelynek hosszúkás hasítékán a különböző elektródák hozzávezetése! a rúd érintése nélkül áthaladhatnak. A (40) lemezhengert a (3) fejrész két 35 merev, átmérőirányban egymással szembenfekvő (42) oszlop útján tartja, amelyeket a fejrészhez a karimás (21) gyűrűsdarabok erősítenek. A vezérlőrács (13) hozzávezetése a köpeny felső részén van 40 kivezetve és az egyik vezérlőrács-oszlop meghosszabbítása lehet. A (4) katóda a (43) vezeték útján és az elnyomórács a (44) vezeték útján a hosszanti (41) rúdhoz van erősítve. így tehát a katóda és az 45 elnyomórács a (42) oszlopok és a (3) fejrész útján a (31) köpennyel összeköttetésben áll. A (7) anódának, ia (8) fűtőszálnak, illetőleg a (6) árnyékolórácsnak (45. 46), ille-50 tőleg (47) hozzávezetése vairr. Ezek a vezetékek a (3) fejrészen pl. a 4. ábrán bemutatott tökéletesített zárós'zervek rítján vannak szigetelten átvezetve. E célra azonban testszésszerinti más zárófzerv is 55 alkalmazható. A köpenv felső részén lévő ílíN ]io'77!Ívo7ptéshf»'7 célszerűen olyan zárószervet használunk, amelynek hosszúkás (45) iivegrésze van; ez az üvegrész olyan alakú, hogy az üveg és a hozzávezetés, valamint az üveg és a (28) kapocjsszem ö0 között üreg van,, úgyhogy az a vezeték és a kapocsszem között hosszabb kúszópályát szolgáltat. Ez a zárószerv nemcsak arra való, hogy annak segítségével a (13) hozzávezetést a cső fémes zárórészén szi- 65 getelten átvezessük, hanem egyben a (36) csillámtárcsa támasztószerve is, Kívánsághoz képest e célra a 4. ábra szerinti zárószervhez hasonló zárószervet is alkalmazhatunk, mimellett a (48) üvegrészinek 70 a (36) tárcsa felső felülete és a (31) köpeny lapos zárórészének alsó felülete közötti szakaszát távolságtartó helyettesíti. A (36) csillám tárcsa, a (48) üvegrész és a (35) váll biztosította támasztás folytán, a 75 köpeny felső zárórészében igen mereven és biztosain ül. A (3) fejrész a (28) zárószerveken és a (21) tartószerveken kívül a szivattyúzó (3(1) fémcsövet hordja, amely a fejrészhez 80 légzáróan van hozzáerősítve, amint aiz 1. és 2. ábrával kapcsolatosan leírtuk. A szivattyúzócsőnek a hüvelytől lefelé nyúló végét a légtelenítés ós getterezés után légzáróan leforrasztjuk. Az ilyenfajta cső 85 getterezésére a (49) jelzésű getteranyagot alkalmazzuk, amely a (32) fal és a (31) köpeny felső vége közé beszorított magnéziumd.arab lehet és helyzeténél fogva könnyen elpárologtatható, úgy, hogy a 90 fémköpenynek a getteranyaggal szomszédos felső részét lánggal hevítjük. Focv a getteranyag ,gőzei ne jussanak a csőnek azokra a helyeire, amelyeken a getterezés nem kívánatos, célszerűen az (50) fém- 95 ütközőlemezt alkalmazzuk, amelynek légtelenítő és getterező célokra (51) nyílásai vannak. Az ütközőlemez olyan átmérőin, hogy a (31) köpenybe pontosan beleillik, és közepén nyílás van, amely az elnyomó- 100 rács (38) oszlopaira szorosan illeszkedik. Az 5. és 6. ábrán látható hogy a katóda és az elnyomórács egymással össze van kötve és ugyanolyan feszültség alatt áll, mint a köpeny. Másrészt a (6) árnyékoló- 105 rács a köpenytől szigetelt és annak egyik (14) oszlopáról a (47) hozzávezetés nyúlik le, úgyhogy az árnyékolórácsra a katódafeszültségtől különböző feszültségeket vihetünk fel. Ezeket a feszültségeket előre 110 meghatározhatjuk úgy, hogy az, árnyékolórács rendszeresen a vezérlőelektróda és az anóda között áthaladó elektrosztatikus erővonalakat felfogja és azok hatását semlegesíti. Minthogy a (31) köpeny 115 ugyanolyan feszültségű, mint a katóda,