115099. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa a lámpabura nyakához forrasztott tárcsaalakú fémaljzattal

MAGYAB KIBÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁÖ m SZABADALMI LEÍRÁS 115099. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. — T. OŐ23. ALAPSZÁM. Villamos izzólámpa a lámpabura nyakához forrasztott tárcsaalakú fémaljzattal. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glfth'Jampen m. b. H. cég Berlin, mint Blake Harold D. ohioi lakós jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi január hó 23-ika. A. E. Á.-belí elsőbbsége 1935. évi január hó 24-ike. A találmány villamos izzólámpa, amely­nek tárcsaalakú, a lámpabúra nyakához forrasztott, csekély magasságú fémaljzata, vagy pedig két ilyen, csőalakú edény vé-5 geihez forrasztott tárcsaalakú aljzata van. A találmány célja az, hogy a lámpának a hozzátartozó foglalatokban való rögzí­tését megkönnyítse és lényege az, hogy az aljzattárcsának csészealakú benyomó-0 dása van, melybe a célszerűen szigetelő­masszába ágyazott, az áramot bevezető tartólemez rugós nyelvei nyomógomb mód­jára kapaszkodnak. A tartólemez és az aljzat közötti közvetlen kapcsolat egyrészt 5 az izzólámpát helyzetében szilárdan meg­tartja, másrészt lehetővé teszi, hogy a lámpát gyorsan a használati helyzetébe hozhassuk, vagy kicserélhessük. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 3 villamos izzólámpa két példaképem fogá­nál osítási alakja látható, még pedig az 1. ábra az új aljzattal felszerelt izzó­lámpa nézete, a 2. ábra a lámpa végének és a hozzátar­j tozó foglalatnak nagyobb léptékű hossz­metszete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti foglalat felül­nézete, a 4. és 5. ábra oly foglalatbetét hosszmet­) szete és alaprajza, amely az új aljzattal felszerelt lámpáknak a közönséges csavar­foglalatokba való rögzítését lehetővé te­szi. A 6. ábra csőlámpák aljzatának a foglala-1 tnkban való rögzítését mutatja nézetben, illetőleg hosszmetszetben, a 7. ábra pedig a 6. ábrához tartozó oldal­nézet. Amint az 1. ábrán látható, az izzólámpa (10) üvegburájának belsejében a csavar- i0 vonalalakú (11) világítótest van. Az utób­bit a (12, 13) árambevezetődrótok a befor­rasztott (15) üveglencse és a (14) tartó­drótok révén tartják. A 2. ábra szerint a (10) lámpaburának alsó, nyitott végét a 45 hozzáforrasztott (16) fémtárcsa zárja le. A (16) fémtárcsának központos, befelé irányuló (17) benyomódása van, melynek középső (18) része nagyobb átmérőjű, mint a (18') széle. Az aljzattárcsa célszerűen 50 29% krómot tartalmazó vasötvözetből ké­szül és tányérszerű kialakítása következ­tében elég nagy szilárdságú. A (12) áram­bevezetődrótnak alsó vége hurokalakban az aljzattárcsa (17) benyomódása köré 55 fekszik. A másik (13) árambevezetődrótot a (17) tárcsabenyomódás központos (20) nyílásán vezetjük át és a (21) üvegcseppel a benyomódáshoz forrasztjuk. A benyomó­dásban védetlenül elhelyezett üvegcsepp 60 úgy keletkezett, hogy az aljzattárcsának a (20) nyíláshoz illesztett — a rajzon nem ábrázolt — légtelenítőcsövecskéjét lefor­rasztottuk. A (13) árambevezetődrót alsó (21') vége a (21) üvegcseppből kissé kiáll 65 és így az aljzat fenékérintkezőjét alkotja, míg a második érintkező a (16) aljzattár­csa. Az ilyen aljzathoz való foglalatnak (2. és 3. ábra) tetszőleges szigetelőanyagból 70 készült (22) szigetelőteste van, amelyen a (24) villa a (23) tartólemezt rögzíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom