115092. lajstromszámú szabadalom • Tartály és eljárás az előállítására

tékű oldalnézet, mely a hüvely oldalfalá­ban létesítendő merevítő hornyok előállí­tásának példáját szemlélteti. A 11. ábra nagyobb léptékű metszet, mely ö a tartály test felső fejében készítendő me lyedés példaképeni előállítási módját tün­teti fel, továbbá a fejben húzott karimát és az utóbbi külső felületére felvitt oldó­szert mutatja, mellyel a hüvely belső fe 10 lületére felvitt lakkot tömítési célokból aktiváljuk. A 12. ábra a bemélyített felső fejnek a tar­tály hüvelyébe való beillesztését példa­képen szemlélteti. A il5 13. ábra erősen nagyított léptékben mutatja azoknak a vágószerszámoknak példaképeni megoldását, melyekkel a tar­tály felső fejrészében a mélyedést előál lítjuk és egyben a fej külső rétegében :i'0 végzett vágó művelet hatását is szem lélteti. A 14. ábra a 12. ábrához tartozó alakmást kisebb léptékben, metszetben tünteti fel. A 15. ábra a fej és a tartályhüvely közötti 25 korc előállítását példaképen mutatja s a 16. ábra ugyanennek a korénak létesíté­sében követendő második eljárási mozza­natot szemléltet. A találmány szerinti tartálynak a raj-30 zon ábrázolt példaképeni megoldásában (16) hüvelye vagy teste van (3. ábra), melynek egyenes oldalfalrészeit ívelt vég­részek kötik egymással össze. Ezt a hü­velyt úgy állítjuk elő, hogy egy vagy .35 előnyösen több téglányalakú papírlapot kinyújtható és összehúzható (17) mag köré tekercselünk (8. és 9. ábra). A hüvely (18) belső rétege vagy bélése hosszú rostú, erősen kalanderezett, nagy szilárdságú pa-40 pírból (Kraftpapier) van, melynek vastag­sága körülbelül 0,09 mm (0.0035"). A (18) ív belső felületét a termoplasztikus nitro­cellulózalakkból való (18a) réteg borítja, melynek vastagsága körülbelül 0,001—• 45 0,0015 mm (0,0004—0,0006"). Bizonyos ese­tekben előnyös lehet cellulózaacetátbevo­nat alkalmazása is. Az említett lakk át­hatlan bevonatot alkot és előnyösen po­tenciális ragasztó tulajdonságai lehetnek, 50 ahol is a lakkot oldószerrel vagy melegí­téssel vagy mindkettővel aktiválhatjuk vagy ragadóssá tehetjük, úgy hogy a pa­pírlapnak egymásra borított végeit hatá­sosan összeköti, feltéve, hogy a papírlapot 55 kellően alakítjuk ahhoz, hogy a tartály hüvelyének belső rétegeit alkossa. A lakk továbbá a tartály elzáró részeit vagy fejeit is rögzíti, mint ezt az alábbiakban részletesebben ismertetjük. Ha a lakk ak tiválására kizárólag hőt használunk, ak- 60 kor olyan lakkot kell választani, mely csak jelentékenyen a rendes szobahőmér­sékleten felül, pl. 54—60 C°-on válik raga­dóssá. A (18) belső felület vagy bélés számára 65 alkalmas lakk pl. kb. 65% eszteralakú oldószerből, mint amilyen etilacetát, bu­tilacetát stb. és szénhidrogénekből, mint amilyen toluol és körülbelül 35% olyan szilárd anyagokból van, melyek old ősze 70 rekkel és, illetőleg hővel könnyen aktivál­hatók. A lakk szilárd anyagtartalma kö­rülbelül 25% kis viszkozitású nitrocelluló­zából, 60% gyantákból és kb. 15% képlé­kennyé tevő szerből, pl. dibutilftalátból 75 áll, melyhez esetleg kis mennyiségű nö­vényi olaj adható. A fenti szilárd anyag­hoz felhasznált gyanták bizonyos gumi­fajtákat, pl. esztergumit tartalmazhatnak, rendszerint azonban szintetikus gyantá- 80 kat használunk, melyeknek fizikai tulaj­donságai határozottabbak, mint a termé­szetes gyantáké. Az itt leírt lakk szoba­hőmérsékleten és normális nedvességi fel­tételek mellett nem ragadós. Ha a hüvely 85 rétegeinek egymásra fektetett széleit, ille­tőleg a hüvelyt a végeinek elzárására való részekkel össze akarjuk ragasztani, akkor ehhez 60 C°-ot meghaladó hőmér­sékletek szükségesek, ahol is a fenti hőfo 90 kot meghaladó hőmérséklet' mértéke a munka sebességétől és a felhasznált anya­gok hővezetőképességétől függ. Rendes körülmények között a lakk szilárd, de eléggé hajlékony és rugalmas, úgy hogy 95 nem repedezik meg és nem pattog le, to­vábbá nem jut olyan állapotba, hogy rajta levegő és nedvesség áthatolhasson, ha a hüvely falait az alább leírandó módon de­formáljuk. 100 A (18) bélés köré a (19) töltőréteget te­kercseljük, mely hosszú rostú, normáli san kalanderezett erőpapírlap; ennek vas­tagsága körülbelül 0,127 mm (0,005") és felületén vékony (20) enyvréteg van. 105 Avégből, hogy a hüvely rétegei között nedvességfelesleg jelenlétét megakadá­lyozzuk, továbbá a (19) lap összezsugoro­dását és beszáradását, mely a lap egyenet­lenségeit okozná, elhárítsuk, a (19) lap be- no vonására körülbelül 0,018 mm (0,0007") vastagságit állati enyvréteget használunk, mely enyv körülbelül 10—20% nedvessé get tartalmaz és ragadóssá válik, ha a nedvességtartalom nem többel, mint 22— 115 27%-kai fokozódik. A hüvely szilárdságának növelésére a (19) réteg köré a (21) réteget tekercseljük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom