115065. lajstromszámú szabadalom • Számológép

(5. és 6. ábra), ha azonban a billentyűt lenyomjuk, a (26) billentyűkar rugalmassága folytán mélyebb helyzetet vesz fel, úgy hogy a (20) kar körülforgása közben a pl. 5 I' helyzetében lévő (21) tolóka (23) ütközője beleütközik a ferde (27) lapba. A ferde felülethez való ütközés következtében fellépő erőhatásnak a (20) kar irányába eső összetevője kiugrasztja a (21) tol ók át I' 10 helyzetéből és a I" helyzet felé mozdítja (7. ábra). A (21) tolóka, amiután (23) ütközője a ferde (27) lapot elhagyta, rugalmasan beugrik az I" helyzetbe. Ha a billentyű lenyomása előtt nem az I', hanem ló pl. a II' vagy III' helyzetben lett volna a (21) tolóka, a billentyű lenyomására a II", ill. III" helyzetbe ugrott volna. A helytálló beosztást ennél a kiviteli alaknál a tíz billentyű alkotja. A 6. ábrán 20 a 6-os billentyűt látjuk, amely lenyomásakor a (21) tolókát a 6-nak megfelelő osztás előtt viszi I", II". stb. munkahelyzetébe. Miután a kar nullhelyzetét elérte, a 25 tolókát I", II", III" munkahelyzetből a II', III', IV' helyzetbe kell vinni. E célból a 0-ás billentyűt, a többi billentyűvel ellentétben úgy helyezzük el, hogy a tolóka (23) ütközője mindig beleütközzék a 0-ás 30 billentyű terelőlapjaiba és így ezek a kar körülforgása után a (21) tolókát minden esetben a következő számlap fölé vigyék, Gépi hajtású (20) forgókar alkalmazása esetén a forgatóberendezés és mindegyik 35 (25) billentyű között oly kapcsolatot létesítünk, hogy bármely billentyű lenyomásakor a gépi (rugós vagv villamos) forgatóberendezés egyetlen fordulattal fordítsa körül a (20) kart. 40 A (21) tolókát minden szám beállítása után vissza kell vinni kezdeti I' helyzetébe. Erre a célra pl. oly rugót alkalmazhatunk, amely a tolókát a (20) karon a kar külső vége felé igyekszik csúsztatni. E iö rugó oly gyönge, hogy a (27) terelőlapok elmozdító hatását nem akadályozza és csak akkor fejthet ki működést, ha a (21) tolóka említett, de a rajzon fel nem tüntetett rugós nyelvét a (20) kar bevágásai-50 ból kiemeljük. A nyelv kiemelésére tetszésszerinti ismert berendezést alkalmazhatunk, amelyet egy külön billentyű lenyomásával vezérlünk. Minden művelet elvégzése után a szám-55 lapokat nullhelyzetbe kell visszaállítani. E célra pl. a rajzon nem ábrázolt következő berendezést használhatjuk. Minden számlapon a 0-ás osztásnál, külön fog van. amely a (21) tolóka egy részével sem érintkezhetik e fogak csakis egy külön 60 visszaállítókar megfelelő ütközőivel működhetnek együtt. Ha ezt a kart a (9) csap körül egyszer körülforgatjuk, ütközői mind beleakadnak a számlapok 0-ás osztásánál levő külön fogakba és ezeket a 65 nullhelyzetbe hozzák. Amiután ez megtörtént, a visszaállítókart működésen kívül helyezzük, hogy a számológép rendes használatát ne akadályozza. Szabadalmi igények: 70 1. Számológép, azzal jellemezve, hogy az egyes, tizes, százas stb. számjegyek tárcsáinak forgástengelye közös, és hogy a tárcsák, a sorrendben utánuk következő tárcsa továbbvitelére való, 75 helytálló vezérlőszervvel befolyásolható, továbbitószervet hordanak. 2. Az 1. igény szerinti számológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a továbbítószerv a vezérlőszerv hatására 80 a továbbítandó tárcsa tíz, egymástól egyenlő távolságra lévő, fogának egyikével együttműködő rugós nyelv. 3. Az 1. és 2. igény szerinti számológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 85 a vezérlőszerv a számológép tokjának belsejére alkalmazott, a továbbítószervnek új helyzetet adó bütyök, mely úgy van méretezve,, hogy a továbbítónyelvet, annak minden teljes körülfordu- 90 lása közben, úgy befolyásolja, hogy az a továbbítandó tárcsát egy tized fordulattal fordítsa el. 4. Az 1—3. igény szerinti számológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 95 minden számtárcsával egy-egy, tíz egyenlő részre osztott, körgyűrűalakú számlap forog együtt és hogy e számlapok közös síkban, koncentrikusan vannak elhelyezve. 100 5. Az 1—4. igény szerinti számológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a számlapokon, minden osztásnál, bemélyedés van alkalmazva. 6. Az 1—5. igény szerinti számológép ki- 105 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgó számlapokat helytálló számlap veszi körül, mely tíz egyenlő részre van osztva. 7. Az 1—6. igény szerinti számológép ki- HU viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helytálló és forgó számlapok fölött helytálló kar van, amelynek egyik széle a forgó számlapokhoz képest sugárirányú. llf