115058. lajstromszámú szabadalom • Ellenállástest félvezetőanyagokból
závezetők hordanak. E tartókat valamely olyan fémből állítjuk elő, melynek hővezetőképessége nagyobb, mint 0,2 kal/cm sec. fok és fajlagos melege kisebb, mint 5 0,2 kal/g. fok, pl. Cu-ból vagy W-ból állítjuk elő. A tartók a középen mutatkozó csekély hőveszteség mellett a végeknek erős hűtését teszik lehetővé, úgy hogy egyszerű módon nagy hőmérsékletesést 10 létesítünk. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál az (1) ellenállástest végein a (4) és (5) hűtőszárnyakat rendezzük el. E hűtőszárnyak a hőelvezető tartókkal együtt is alkalmazhatók, mint azt az 5. ábra niu-15 tatja. Hasonló hatása van az ellenállás végein alkalmazott jó liősugárzó bevonatnak is. A hőmérsékletesés létesítésére úgy is járhatunk el, hogy a rúd közepének a hő-20 veszteségét csökkentjük. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál ezt a (6) védőernyővel érjük el. A hőmérsékletesóst továbbá a (2) és (3) hőelvezető tartók egyidejű alkalmazásával fokozhatjuk. Ezen-25 felül még hütőszárnyakat is rendezhetünk ei. A hűtőszárnyak feketítésével vagy érdesítésével a hatást még tovább íokozhatjuk. A 7. ábrán feltüntetett szigetelő vagy kevéssé sugárzó (7) réteg ugyancsak csök-80 kenti a hőveszteségeket és ez okból megfelelő helyeken előnyösen használható. E réteg védőernyővel, hőelvezető tartókkal vagy hűtőszárnyakkal együtt is használható. A hőszigetelő réteget célszerűen 35 úgy alakítjuk, hogy vastagsága a végek felé csökken. Némely esetben a vastagságnak hirtelen csökkentése is előnyös lehet. A 8. ábrán lyukgatott (8) ernyővel felszerelt ellenállásrúd látható; az ernyő 40 lyukgatásai a szélek felé úgy növekednek, hogy az ellenállástest végei felé fokozatos hőmérsékletesést érünk el. Némely esetben előnyös, ha a hőmérsékletesést nem a közép felől a két vég felé létesítjük, hanem az ellenállástest egyik végét melegen tartjuk és a másikat hűtjük. A 9. ábrán erre egyszerű megoldás látható, amelynél az (1) ellenállástestnek hűtendő vége a hőelvezető (2) tartóhoz 50 csatlakozik, míg a másik végen az áramot vékony (9) rúgón, pl. csavarrugón át vezetjük hozzá. A hűtött végnek hőleadásáí természetesen még hűtőszárnyakkal és íeketítéssel fokozhatjuk, ügy is járha-55 tunk el, hogy a melegen tartott végnek hőmérsékletét szigetelő bevonatokkal fokozzuk. A 10. ábra ilyen foganatosítási alakot mutat, amelynél az (1) ellenállástest forró vége körül még járulékosan a (10) védőernyőt alkalmazzuk. Ez a védő- 60 ernyő, a vége felé növekvő nagyságú lyukgatása következtében, fokozatos hőmérsékletátmenetet létesít. Különösen előnyös, ha az ellenállástestnek oly lapos tárcsa alakot adunk, ame- 65 lyen az áram sugárirányban folyik. Az áramvonalaknak a középen való összesűrítése, az e helyen mutatkozó csekély hőelvezetőfelülettel együtt és a külső felületen alkalmazott jó hőelvezetésű (12) 70 áramhozzávezetéssel kapcsolatban (11. ábra) igen erőteljes hőmérsékletesést biztosít. A 12. ábra a (11) ellenállástárcsa olyan foganatosítási alakját mutatja, amelynél ,a (13) árainhozzávezetés a (14) 75 rúgó révén csatlakozik a (15) hűtőszárnynyal körülvett (11) tárcsához. A hatás további fokozására az ellenállástárcsát közepén szigetelő vagy a meleget kevéssé kisugárzó (16) bevonattal láthatjuk el 80 (13. ábra). Az ellenállástestnek a 13a. ábra szerint a (17) cső alakját is adhatjuk, melynek belső és külső felületén egy-egy, elektródaként szereplő <18, 19) fémbevonata van. 85 Az áramat ebben az esetben a fémbevonatokhoz rugalmasan nekifekvő osavarvonialalakú (20, 21) drótok vezetik be. Ennél a csőalakú ellenállástestnél, melyen az áram belülről kifelé, illetőleg hosszá- 90 hoz harántirányban megy át, az ellenállástest belső ós külső felülete között jelentékeny hőmérsékletesós mutatkozik, mert egyrészt a cső belsejében a hő a hősugarak visszaverődése következtében 95 torlódik és másrészt a különben is jóval nagyobb külső felület a környező légkör hűtő hatása alatt áll-Rúd a lakú ellenállástesteknél is elérhetjük az áTamvonalaknak helyi összesűrí- JQQ tését és így a hőmérsékletesést. A 14. ábra oly ellenállástestet mutat, amely különböző átmérőjű egyes tárcsákból van. Ez az ellenállástest mindenekelőtt nagy áramterhelésekre alkalmas. Avégből, hogy 105 az áramvonalaknak az egyes ellenállástárcsákban egyenletes elosztását biztosítsuk, célszerű a határfelületeken felzsúgorított fémbevonatokat alkalmazni. A 15. ábra hasonló eHenállástestet mutat, no amelynél azonban a keresztmetszet a végektől a közép felé fokozatosan csökken. A 16. ábrán oly ellenállástest látható, melynek keresztmetszete az egyik végétől a másik végéig változik. 115 Az egyes foganatosítási példáknál alkalmazott szerkezeti 'részek természetszerűleg más foganatosítási példáknál alkalmazott szerkezeti részekkel tetszőlegesen
