115021. lajstromszámú szabadalom • Készülék cérnának varrótűkbe való befűzésére

'következő szerkezet végzi. Az 1. ábrán lát­ható (17) fogantyús (17a) csap körül forgó, a (21) befűző szalagot hordó (18) fordítóla­pot az óramutató járásával ellenkező irány­!> ban forgatjuk. A fordítólapon lévő, kény­szerpályát alkotó (19) bütyökfelület a (4) szálelőkészítőt, melynek (20) éle (19. ábra) a (18) fordítólappal érintkezik, maga előtt balra tolja mindaddig, míg az (5) szál-10 tartóriyílás a (14a) befűzőnyílást szabaddá nem teszi. A kényszerpálya olyan, hogy a további fordításnál a (4) szálelőkészítő a legszélső helyzetében marad mindaddig, míg- a (18) fordítólap élrészének egyik vé-15 gébe szerelt és az ívalakú (14) horonyban mozgó, a tűlyukba illő, acélszalagból ké­szült (21) tűbefűző a (3) szálnyílásból az (a) fonalat maga elé kapva, a tűlyukon hurok alakjában átviszi, még pedig oly 20 hosszúságban, hogy a fonalat ujjainkkal kényelmesen megfoghatjuk. A (17a) csa­pon (22) csavarrugó van, mely egyik végé­vel a (18) fordítólaphoz kötött. A (17) fo­gatyú elengedése után a (22) rugó a (18) 25 fordítólapot eredeti helyzetében a (23) üt­közőig visszaviszi, a (21) tűbefűző pedig az áthúzott fonalat a tűlyukban hátra­hagyja. A (4) szálelőkészítő a (19) kény­szerpályán visszacsúszva szintén a kiin-30 dulási helyzetébe jut vissza, miközben a szálelőkészítő a maga (5) száltartónyílásá­nak (24) élével a fonalat a (3) szálnyílás­ba, az (a') helyzetbe, önműködően végig befekteti (5. ábra). így a fonál az újbóli 35 befűzéshez önműködően előkészül és míg az a esévéröl el nem fogy, a fonalat nem kell a készülékbe kézzel újra behúzni. A hurokalakban átfűzött fonalat új­jainfekal a biztonság kedvéért egyes szállá í0 húzzuk ki és a tűt a (7) tölcsérből, a rajta átfűzött szállal együtt kivesszük. Azután a varráshoz szükséges megfelelő hosszú fonalat kihúzzuk és a (25) gomb (3. ábra) megnyomásával a '(26) késnyílásban veze­tő tődő (27) kés a (8) furatban lévő fonalat átvágja. A gomb elengedése után a (28) rugó a kést eredeti helyzetébe viszi vissza. A készülék így önműködően fon állal van ellátva, mely a (3) szálnyílástól az '(5) >0 száltartónyíláson és a (8) tűfuraton át a (26) késnyílásig terjed és melynek hossza a következő befűzéshez elegendő. A használaton kívül helyezett tűk és a tartaléktűk befogadására a készülék (1) ,5 talapzatának jobb oldalán (43) tűpárna van. (2. ábra). A 10—12. ábrák szerinti tűfordító alkat­rész használatánál az (51) nyíláson át, könnyed nyomással bebocsátott tű, foká­nak hornyolt lapjával, az (52) vezető, ill. g0 terelőlaphoz simul, ami a varrótű átfűz­hető helyzetét biztosítja. Egyidejűleg a tű fokának keskenyebb oldala a ferde (53) vezetőlaphoz simul, mely biztosítja, hogy a varrótűlyuk oldalirányban is mindenkor a megkívánt helyzetbe ke­rüljön. A 13—14. ábrák szerinti megoldási alak­nál, mely a tűnek a kellő befűzési hely­zetbe való fordítását célszerű szerkezettel 70 önműködően végzi, a (7) tölcsérbe helye­zett tűt egyszerűen súlyánál fogva a (8) furaton keresztül a (4) szálelőkészítő fent leírt (13) vállára ejtjük. A szálelőkészítő felületén a varrótűk lyukmagasságában 70 apró (29) hornyok vannak. Ugyanilyen (30) hornyok vannak a rugalmas (31) tű­fordítókar ívelt orrán. A fordítókart pl. a (4) szálelőkészítőn helytállóan, vagy a (6) tűtartó fejen lengethetően erősítjük meg 80 és utóbbi esetben pl. csuklórúd közvetíté­sével a (18) lapról kényszermozgásuan működtetjük. A balra elmozduló (4) szál­elokészítő és a vele együtt mozgó (31) tű­fordítókarnak hornyai, a köztük lévő tű 85 fokának éleibe kapaszkodnak és azt hossz­tengelye körül elforgatják, míg az a szé­lesebb hornyolt lapjával a befűzőhely­zetbe nem fordul. Mivel az ebben a hely­zetben lévő tűbe a hornyok már nem ka- 90 paszkodhatnak bele, a tűlyukat a befűző­helyzetben meghagyják. Ha a tű a lebo­csátáskor lyukával éppen a befűzőhely­zetbe esett, akkor a hornyok szerepére nincsen szükség, vagyis azok a tűt nem 95 forgathatják el és a hornyos részek a tűt csak közrefogják. A 16. ábra szerinti megoldási alaknál a (8) tűfuraton átnyomott tű, az alatta lévő rugalmas (32) tűfordító kar végéhez 100 ütközik, mely (33) egynegyed csavarmenet alakjában kimunkált. Gyenge lefelé irá­nyuló nyomás alatt a tű hornyolt fokával a csavarmenetre felfekszik és azon vé­gigcsúszva, hossztengelye körül elfordul. 105 A most már a befűzés irányába néző tű helyzetét a csavarmenet alsó (34) éle és a (4) szálelőkószítő (4a) lapja (17. ábra) biz­tosítja. A 20—21. ábrák szerinti megoldási alak- 110 nál a fonálnak a tűlyukon való átfűzését (bizonyos esetekre előnyös módon) (35) kampós pecekkel végezzük. A (36) fordító­korongot a (37) fogantyúval az óramutató járásával egyező irányban forgatjuk, míg 115 a kampó a tűlyukon át nem haladt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom