115019. lajstromszámú szabadalom • Csőgenerátor

nalak jelzik, hanem (L2) tekercsen át in­duktív. Azonkívül az (NI) kondenzátor van ott, mely neutro-kondenzátor (kom­penzátornak is nevezhető) módjára van 5 kapcsolva és feladata a fázisban eltolt áramok kompenzálása. Az eddigi állapot (szakadozott vonalak­kal rajzolt összeköttetés (L2) és (Ll) nél­kül) alapján, következő adódik ki: 10 Ha a főadó üzemen kívül van és nem semlegesítjük hiánytalanul, akkor ez a vezérlőadó frekvenciáját természetesen nem befolyásolhatja. A főadó üzemi álla­potában kapacitiv (1) és (2) áramok foly-15 nak a rácsvezetóken, illetve anódavezeté­széjjel. Az (1) áram a föld felé menő (3) ken át. Ezek különbözőképen oszlanak részre és a (4) részre oszlik. A (2) áram a csekélyebb ellenállás folytán nagyrészt a 20 földbe folyik. A (Cl) kondenzátorban meghatározott pillanatban szintén fo­lyik a vezérlőadóból jövő áram és ez (5)-tel van jelölve. Feltételezzük, hogy az összes áramoknak ugyanaz a fá-25 zisuk van. Már ilyen feltétel mellett is világos, hogy az (1) és (2) áramok a ve­zérlő-adó rácsában fekvő visszacsatoló­feszültséget megváltoztatják, mert a (Cl) kondenzátorban egyes áramok összead ód-30 nak, pl. a (3) ós (5) áram, mások pedig egymásból ki vonódnak, pl. a (4) és (5) vagy a (2) és (5) áramok. Eb­ből az következik, hogy az (S) pon­ton levezetett visszaesatolófeszültség, 35 mely a vezérlőadó frekvenciáját határozza meg, az (1) és (2) áramtól, azaz a főarló munkaállapotától függ. Azonkívül még a fázisok is elforognak, mert a (Cl) konden­zátor és az (Ll) önindukciós tekercs pár­-40 huzamosan vannak kapcsolva ós a (4) áram nemcsak az (Hl) adó belső csőkapa­citásán át folyik, hanem részben az (Ll) önindukcióstekercsen át is, amelyik erre az áramra nézve a csőkapacitáshoz pár-45 huzamosan van kapcsolva. Az említett hátrányokat úgy küszöböl­hetjük ki, hogy a találmány szerint a visz­szacsatolás nem kapacitiv úton, hanem tisztán induktív úton, pl. az (L2) tekercs segélyével történik. Minthogy a vezérlő- 50 adó semlegesítve van, vagyis liídelrende­zésben fekszik, arra a kapacitiv áramok abban az esetben nem gyakorolhatnak hatást, ha a hatás részarányos. Ez annyit jelent, hogy nem szabad, hogy az (1) és (2) 55 kapacitiv áramok a liídátmérőben, azaz az (Ll) induktivitásban feszültségesést idézzenek elő. Világos, hogy ez könnyen elérhető, mert a semlegesítés egyensúly­ban levő hidat létesít és közömbös, hogy 60 a hídhoz mely oldalról vezetjük az ára­mot. Az (Ll) tekercsen tehát csak tiszta induktív feszültség marad, mely az (El) cső rácsához az (L2) tekercsen át helyes fázisban jut, azaz mindig fázisban meg- 65 egyező visszacsatolás következik be és kö­zömbös, vájjon a főadó megvan-e terhelve vagy nincs. Kísérletek igazolták, hogy ilymódon ki lehet küszöbölni az említett hátrányokat 70 és hogy ehhez kevés fokozatszám szüksé­ges. Természetes, hogy más módszerek is elképzelhetők, melyekkel gondoskodha­tunk, hogy a vezérlőadó vagy a esőgeny rátör visszacsatolása általánosságban 75 egyetlenegy 180°-al eltolt fázisú feszült­séggel létesüljön, a terhelés vagy teher­mentesítés által okozott többi feszültség­hatás pedig semlegesítődjék. Szabadalmi igények: 80' I Csőgenerátor azzal jellemezve, hogy a főadó és a vezérlőadó kapacitiv úton vannak egymáshoz csatolva, továbbá azzal, hogy a vezérlőadónak tekercse­ken át induktív visszacsatolása van és 85 oly magukban véve ismeretes eszkö­zökkel, melyek a visszacsatoló tekercs­ben terheit és terheletlen állapotban ugyanazt a visszacsatoló feszültséget állítják elő. 90 2. Az 1. igénypont szerinti csőgenerátor kiviteli alakja, jellemezve oly konden­zátorral, mely a vezérlőadót semlege­síti. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom