115012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép kicsépelt magok tisztítására
•.•.•':•>•••••••• , •„•••' i 1 ••/ i M A G Y A il K I U Á L Y l 1 . SZ ABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115012. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — A. 3977. ALAPSZÁM. Eljárás és gép kicsépelt magok tisztítására.. Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 19-ike. A találmány eljárás kicsépelt magok tisztítására és olyan cséplőgép, amely az eljárás foganatosítására alkalmas. Az ismert cséplőgépeknél a dobról leke-5 rülő és a tapasztalat szerint legtisztább magtömeget a cséplés további folyamán kapott kevésbbé tiszta magtömegeikkel keverik és ezt a keveréket vetik alá tisztítási műveleteknek. Mivel nagy szennyezett 10 tömeg tisztítása hosszabb munkát igényel, ahhoz aránylag hosszú rostára van szükség, minek következtében az egész cséplőgép szerkezeti hossza is nagy. Ezt a hátrányt a találmány értelmében 15 úgy küszöböljük ki, hogy a szalmából a ciséplődobbal kicsépelt magokat és a kicsépelt szalmából kiválasztott magokat egymástól elkülönítve vezetjük a tisztítómű, p. o. a közös rosta külön-külön részeire, 20 majd a tisztítóműről lekerülő magtömegeket egymással öss-zeikeverve, fajsúly szerint rétegezzük és a könnyű szennyezésekből álló legfelső réteget légárammal eltávolítva, a magkeveréket toklászoljuk. 25 A két, különféle fokban szennyezett magtömegnek egymástól elkülönített vezetése azzal az előnnyel jár, hogy azok a rostán, illetőleg rostákon gyorsabban különülnek el a szennyezésektől és így rövi-30 debb rostákat, általában rövidebb cséplőgépet kapunk. A tisztítás művelete tehát lényegesen leegyszerűsödik és a két magtömeg egymással már jól előtisztított állapotban keverhető, viszont a kevés szeny-35 nyezést tartalmazó keverékből a szennyezés fajsúly szerinti osztályozással könnyen kiválasztható és eltávolítható. A rajz 1. ábrája hosszmetszetben, 2. ábrája keresztmetszetben a leírt eljárás foganatosítására alkalmas oly cséplő- 40 gép példaként! kivitelét mutatja, mely egy eséplődobbal és egy szalmaaprítódobbal dolgozik. A rajz a gépnek csak a találmány szempontjából lényeges részeit tünteti fel. 45 A (11) etetőasztalon a gépbe adagolt szemes terményt a (12) dob és (13) kosár között a szokásos módon kicsépeljük, mire a szalma a (14) aprítódobhoz jut. A felaprított szalma a szitaként kiképezett (15) 50 szalmatisztítóműre esik, mely ide-oda mozog. A szalmából kihulló magot a (16) asztal gyűjti, amelyről a mag a (17) él mentén a (18) rostára hull. Ugyancsak erre a rostára hullanak a (12) dobbal kicsépelt 55 és a (13) kosáron áteső magok. Ez a rosta is ide-oda mozog és a rajta áteső magok egyrészt a (19), másrészt a (20) gyűjtőasztalra esnek. A két magtömeg ezen az asztalon, mely alternatív rázó mozgást 60 végez, egymással keveredik és a rázás következtében rajta a magok fajsúly szerint rétegeződnek. A legnehezebb magok a legalsó, a legkönnyebb részecskék, tehát elsősorban a polyva és a pálhalevelek a leg- 65 felső rétegben helyezkednek el. Ezt a legfelső réteget képező szennyezést a (20) asztal hátsó (21) vége fölé nyúló (22) szívószáj leszívja, mielőtt a magtömeg az önmagában ismert (23) toklászolóba jut. A toklászolt 70 magok a (24) gyüjtótérbe kerülnek (2. ábra), ahol ugyancsak a (25) exhaustorcsőbe torkoló szívószájjal szintén szívott légáramot létesítünk, mely a toklászoló-
