115012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép kicsépelt magok tisztítására

•.•.•':•>•••••••• , •„•••' i 1 ••/ i M A G Y A il K I U Á L Y l 1 . SZ ABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115012. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — A. 3977. ALAPSZÁM. Eljárás és gép kicsépelt magok tisztítására.. Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 19-ike. A találmány eljárás kicsépelt magok tisztítására és olyan cséplőgép, amely az eljárás foganatosítására alkalmas. Az ismert cséplőgépeknél a dobról leke-5 rülő és a tapasztalat szerint legtisztább magtömeget a cséplés további folyamán kapott kevésbbé tiszta magtömegeikkel keverik és ezt a keveréket vetik alá tisztí­tási műveleteknek. Mivel nagy szennyezett 10 tömeg tisztítása hosszabb munkát igényel, ahhoz aránylag hosszú rostára van szük­ség, minek következtében az egész cséplő­gép szerkezeti hossza is nagy. Ezt a hátrányt a találmány értelmében 15 úgy küszöböljük ki, hogy a szalmából a ciséplődobbal kicsépelt magokat és a kicsé­pelt szalmából kiválasztott magokat egy­mástól elkülönítve vezetjük a tisztítómű, p. o. a közös rosta külön-külön részeire, 20 majd a tisztítóműről lekerülő magtömege­ket egymással öss-zeikeverve, fajsúly sze­rint rétegezzük és a könnyű szennyezések­ből álló legfelső réteget légárammal eltá­volítva, a magkeveréket toklászoljuk. 25 A két, különféle fokban szennyezett magtömegnek egymástól elkülönített veze­tése azzal az előnnyel jár, hogy azok a rostán, illetőleg rostákon gyorsabban kü­lönülnek el a szennyezésektől és így rövi-30 debb rostákat, általában rövidebb cséplő­gépet kapunk. A tisztítás művelete tehát lényegesen leegyszerűsödik és a két mag­tömeg egymással már jól előtisztított ál­lapotban keverhető, viszont a kevés szeny-35 nyezést tartalmazó keverékből a szennye­zés fajsúly szerinti osztályozással könnyen kiválasztható és eltávolítható. A rajz 1. ábrája hosszmetszetben, 2. ábrája keresztmetszetben a leírt eljá­rás foganatosítására alkalmas oly cséplő- 40 gép példaként! kivitelét mutatja, mely egy eséplődobbal és egy szalmaaprítódobbal dolgozik. A rajz a gépnek csak a talál­mány szempontjából lényeges részeit tün­teti fel. 45 A (11) etetőasztalon a gépbe adagolt sze­mes terményt a (12) dob és (13) kosár kö­zött a szokásos módon kicsépeljük, mire a szalma a (14) aprítódobhoz jut. A felaprí­tott szalma a szitaként kiképezett (15) 50 szalmatisztítóműre esik, mely ide-oda mo­zog. A szalmából kihulló magot a (16) asz­tal gyűjti, amelyről a mag a (17) él men­tén a (18) rostára hull. Ugyancsak erre a rostára hullanak a (12) dobbal kicsépelt 55 és a (13) kosáron áteső magok. Ez a rosta is ide-oda mozog és a rajta áteső magok egyrészt a (19), másrészt a (20) gyűjtő­asztalra esnek. A két magtömeg ezen az asztalon, mely alternatív rázó mozgást 60 végez, egymással keveredik és a rázás kö­vetkeztében rajta a magok fajsúly szerint rétegeződnek. A legnehezebb magok a leg­alsó, a legkönnyebb részecskék, tehát első­sorban a polyva és a pálhalevelek a leg- 65 felső rétegben helyezkednek el. Ezt a leg­felső réteget képező szennyezést a (20) asz­tal hátsó (21) vége fölé nyúló (22) szívószáj leszívja, mielőtt a magtömeg az önmagában ismert (23) toklászolóba jut. A toklászolt 70 magok a (24) gyüjtótérbe kerülnek (2. ábra), ahol ugyancsak a (25) exhaustor­csőbe torkoló szívószájjal szintén szívott légáramot létesítünk, mely a toklászoló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom