115011. lajstromszámú szabadalom • Gáz fürdőkályha

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115011. SZÁM. XXÍ/a. OSZTÁLY. — A. 4016. ALAPSZÁM. Gáz fürdőkályha. Alföldi Adolf vállalkozó Budapest. A bejelentés napja 1936. évi január bó 4-ike. A használatban lévő gáz fürdőkályháknál az égésterméket spirális alakú csővezetéken vezetik keresztül, hogy az égési gázok a hosszabb úton nagyobb mérték-5 ben adhassák át melegtartalmukat a környező víznek. A spirális csővezetéknek azonban az a hátránya, hogy a rajta való áthaladás közben az égési termék szilárd alkatrészei a csőfalba ütköznek és a cső-10 ben lerakódnak, úgyhogy rövid idei használat után a cső eldugul és a kályha fűtőképessége csökken. E hátrány kiküszöbölődik a találmánynál, minthogy ennél az égési gázok a kályha hossztengelyvonalá-15 ban lévő, nagy átmérőjű függélyes csövön haladnak keresztül, ahol a szilárd alkatrészek is akadálytalanul átáramlanak, az égéstermékben lévő melegtartalmat pedig külön hőelemek adják át a víznek. 20 A csatolt rajzon a találmány példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, hol az 1. ábra a fürdőkályha hosszmetszete, a 2. ábra pedig metszet az 1. ábra A—B 25 vonala mentén. A találmány lényege az, hogy az égési gázok kivezetésére alkalmazott és a kályha hossztengelyvonalában haladó cső belsejéből hővezető fémtestek nyúlnak be 30 a kályha vízterébe', továbbá, hogy a tüzelőtérből külön csövek ágaznak ki, melyek a víztéren áthaladva, a tüzelőtér fölött az égési termékeket kivezető csőbe torkolnak. A rajzon (a.) jelöli a fürdőkályha víztar-35 tályát, (b) pedig a gáz tüzelőteret, melybe a (c) gázvezeték torkollik. A tüzelőteret határoló (d) fal csonkakúp alakú; a kúp felső végéből ágazik ki az égési gázokat kivezető (f), cső. Ez a cső a kályha hossztengelyvonalában halad és a csőfal hossz- 40 irányban hullámos vonalzású, hogy a melegátadás nagyobb felületen történjék és a hullámosítás a csövet merevítse. Az (f) cső felső végéhez vízszintes (g) csőág csatlakozik, mely a kályha vízteré- 45 nek felső részén keresztirányban áthalad és azután a kürtőbe torkollik. Az (f) cső belsejéből hővezető (h) fémtestek nyúlnak be a kályha vízterébe. A (b) tüzelőtérből külön (i) csövek 50 ágaznak ki, melyek áthaladnak a kályha vízterén s azután a tüzelőtér fölött az (f) kivczetőcsőbe torkolnak. Az égéstermékek a (b) tüzelőtérből az (f, g) csöveken keresztül jutnak el a kür- 55 tőbe. Minthogy az (f) cső függélyes irányban halad, az égési gázok akadálytalanul átáramolhatnak rajta anélkül, hogy benne jelentékenyebb mértékű lerakódások keletkeznének. Mialatt az égéstermékek az 60 (f) csövön áthaladnak, a (h) testek fölmelegszenek és a meleget átviszik az (a) tartályban lévő vízre. Ilymódon annak ellenére, hogy az égési termékek kivezető csöve nem spirális, hanem egyenes vonalú, 65 a tartályban lévő víz mégis gyorsan fölmelegszik, minthogy a (h) melegítőtestek, valamint az (f) cső hullámos fala, a meleget nagy felületen viszik át a tartályban lévő vízre. 70 Hozzájárulnak a víz gyors fölmelegítéséhez a (b) tüzelőtérből kiágazó (i) csövek,