115003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rothadékony lebegő anyagot tartalmazó szennyvíz tisztítására

ziscserélő eljárásnak. A derítő fenekéről el -távolított iszap egy részét a szellőzőberendezésbe vezethetjük vissza, míg másik részét sűrítőbe vezethetjük. A sűrítőből ki.'5 lépő folyadékot esetleg a derítőből kilépő folyadékkal együtt dolgozhatjuk fel tovább. A sűrítőből kilépő sűrített iszapot, mely kb. 3—10% szilárd anyagot tartalmaz, részben a szellőzőberendezésbe, rész-40 ben szívószűrőhöz vezethetjük, ahol nedvességtartalmát csökkentjük. Természetes, hogy a visszavezető iszap egész mennyiségét a derítőből vagy egész mennyiségét a sűrítőből, vagy egyrészt a derítőbe, egy-15 részt a sűrítőbe vonhatjuk el. A visszavezetett iszap mennyisége tág határok között változhat. Általában a képződött iszap 20—75%-át vezetjük vissza a szellőzőberendezésbe. Általában ajánlatos a visszavezető tett iszap mennyiségét úgy szabályozni, hogy a szellőzőberendezésben lévő szennyvíziszapkeverék 2—8-akkora mennyiségű lebegőanyagot tartalmazzon, mint maga a nyers szennyvíz, 25 A szűrőn kapott iszaplepények szerves anyagát célszerű hamvasztással teljesen elroncsolni. Erre a célra kiválóan alkalmas egy kétrészű, nevezetesen szárító és égetőszakaszból álló forgó hamvasztó-ke-50 mence. A kemencéknek úgy a szárító , mint hamvasztószakaszában a szilárd anyag ős a gázok azonos irányban mozognak. A szárítószakaszban olyan hőmérséket tartunk fenn, amelynél az iszap még 35 nem bomlik vagy szenesedik el, míg a hamvasztószaikaszban 650—700° hőmérsékről gondoskodunk, mely elégséges a rothadó anyag elroncsolására. A hamvasztó hőmérséklet célszerű 700° alatt tartani, 40 hogy a hamú összesülését elkerüljük. A. hamvasztáshoz szükségelt meleg tetemes részét az iszap elégetéséből kaphatjuk. Rendszerint az iszap kalóriaértéke akkora, hogy nagyüzemben a hamvasztáshoz nem 45 kell járulékos fűtőanyag. A nem hamvasztott iszapot kénsav behatásának vetjük alá, hogy a ferriszulfátot regeneráljuk és újból felhasználhassuk. A csatolt rajz a találmány szerinti eljá-60 i'ás foganatosítására alkalmas berendezés vázlatát, ill. üzemi menetét mutatja, A nyers szennyvíz a durvább szilárd anyagok eltávolítása végett előbb (a rajzon fel nem tüntetett) egy durva s azután 65 egy finom szitán megy át. A szitán átszűrt szennyvíz tisztítása a következőképen történik: A feltüntetett berendezésnél a szennyvíz szellőzése hosszú kádban vagy tartályban megy végbe, melynek egyik végébe 60 lép be a nyers szennyvíz, másik végéből pedig a szellőzött víz a derítőbe lép. A szellőző kádba való belépteikor adjuk a nyers szennyvízhez a visszavezetett iszapot, melyet a szellőzőlevegő alaposan elkever. A 65 szennyvíznek a szellőzőkádon való átáramlási sebességét úgy szabály ózzuk, hogy a szennyvíz kb. egy óráig tartózkodjék a szellőző kádban. A szellőző kádban lévő vízhez ferriszulfátoldatot adagolunk a 70 szellőző kád olyan helyén, mely a kifolyató végtől 2—15 percnek megfelelő távolságban van. Célszerű arról gondoskodni, hogy a vasszulfátot a szellőző kád különböző pontjain adagolhassuk A vasszulfátot vagy e különböző helyek egyikén, vagy egyidejűleg több különböző helyen is adagolhatjuk. Ha a pH érték beállítására alkalikus közeget is kell adagolni, úgy pl. a mésztejet a szellőző kád 80 kifolyató vége és a vasszulfát adagolási helye közötti ponton adagoljuk, még pedig a vasszulfát adagolási helyétől elegendő távolságban ahhoz, hogy a vasszulfát teljesen eloszolhasson, mielőtt a mészvízbe 85 kerül. Az egész szellőző kád hosszán közismert légelosztócső vonul végig, mely a szellőzésre és keverésre való levegőt szolgáltatja. Ez a légelosztó tetszés szerinti kiképezésű lehet. 90 A rajzon feltüntetett derítőbereníezés tartályában (a tartály kerületének kb. J4-ára terjedő) kerületi (5) táplálóakna van, mely a derítendő- vizet a tartály fenekére táplálja. Az (5) aknával szemben a 95 tartály kerületének kb. K-ára terjedő (C) túlfclyató van, melyen át a derített víz távozhat, A tartály fenekére ülepedő iszapot a (7) gereblyeszerkezet centrális helyzetű iszapcsatorna felé meneszti. Természete- 100 sen más szerkezetű derítőberendezés is használható. Ügy találtuk azonban, hogy a derítendő szennyvíznek a derítőberendezés aljába, az ott ülepedő iszapos folyadékba való bevezetése lényegesen elősegíti lebe- 105 gőanyagoktól mentes derített túlfolyó víz termelését. A derítőből az iszapot a (10) szivattyú a (8) iszapgereblyével és (9) túlfolyatóval ellátott sűrítőbe, vagy részben e, sűrítőbe, no részben a szellőzőkád elejébe szállíthatja. A (10) szivattyú a (11) iszapvisszavezető csővel közlekedik, melynek (12) ága a szellőzőkádba nyúlik. A (11) cső (13) ága a sűrítőhöz vezet. A (11) és (13) csőágakba 115 szerelt szelepekkel szabályozhatjuk az iszap áramlását és irányát. A derítőből és