115000. lajstromszámú szabadalom • Csöves elgőzösítő

pezi. Az e szállócsőrészben fejlesztett gőzt a keringési tag felső végén, még pedig a szállócsőrész és lefolyócsőrész közötti át­meneti helyén vezetjük el. (38) annak a 5 keringési tagnak a gőzelvezetőcsöve, amelyhez a (31) szállócső tartozik. A hat keringési tagnak a gőzelvezetőesövéhez oly csövek csatlakoznak, amelyekben a gőz túlhevítése megy végbe. A (38) csőhöz 10 csatlakozó túlhevítőcső (39)-el van jelölve. Az ezen csatlakozócsövek csőtekervényei­ből álló (40) túlhevítő a rajzolt kiviteli példánál az égési térhez csatlakozó (41) /ütőhuzamban van. Az elgőzösítőrendszer 15 keringési tagjaiból vett gőz tehát közvetle­nül a túlhevítőhöz áramlik. A 9. ós 10. ábrán különböző mérvben fűtött keringési tagok vannak egymás­után kapcsolva. A 9. ábrán a szállócsövek 20 oly csőkígyók, amelyek ismét hatmenetes csavar alakjában tekercseltek. A legerő­sebben fűtött (44) csőkígyók a (43) égési tér köpenyét képezik. E legerősebben fű­tött szállócsövek keringési tagjai mögé 25 még két-két keringési tag van kapcsolva, amelyeknek (45—46) szállócsövei a (44) csövekhez bizonyos távolságban koncen­trikusan elrendezettek. Az első keringési tagok (44) szállócsövei a (47) lefolyócsö-30 vekkel összekötöttek, amelyek a második keringési tagok (45) szállócsöveihez vezet­nek. Ezek a (48) lefolyócsövekkel vannak összekötve, amelyek a harmadik keringési tagok (46) szállócsöveihez vezetnek. E szállócsövek viszont a (49) lefolyócsövek­kel vannak összekötve, amelyek az első keringési tagok (44) szállócsöveihez vezet­nek vissza. Jobb áttekinthetőség kedvéért a (47, 48, 49) lefolyócsöveket csak egyszerű 40 vonalakkal jelöltük, ámbár a hat szálló­csőnek megfelelően, hat lefolyócsőnek is kell lennie. Lehetséges azonban oly kivitel is, amelynél mindegyik szállócsőcsoport számára egy közös lefolyócső van, 45 amelybe fent a hat szállócső torkollik ós amely lent ismét hat átmeneti csőre van felosztva. Ez utóbbi kivitelnél a minden egyes szállócsőből a lefolyócsőbe átáramló vízmennyiség a lefolyócsőből ismét az ösz-50 szes szállócsövekbe oszlik szét úgy, hogy az egyes szállócsövek áramlási viszonyai között bizonyos kiegyenlítődés követke­zik be. Az egyes keringési tagokban fejlesztett 55 gőzt mindegyik keringési tag felső részén elvezetjük, amint azt az (50, 51, 52) nyilak jelzik. Csak a legerősebben fűtött kerin­gési tagokba táplálunk, még pedig célsze­rűen a (v 44) szállócsövekhez visszavezető (49) lefolyócsövekbe, miáltal a legerőseb- 60 ben fűtött csöveknek, a leírás bevezetésé­ben említett, hatásos fűtése következik be. A keringési tagoknak e táplálását (53)-nál jeleztük. A fűtőgázok a (43) égési tér felső végén az (54) mennyezet alatt az (55) 65 fűtőhuzamba és ebből, annak alsó végén, az (56) fűtőhuzamba áramlanak, amely felső végén az (57) füsthuzammal közle­kedik. Látható, hogy az első keringési tagok- 70 naik az égési tér köpenyét képező (44) szállóesövei a legerősebben fűtöttek ' és hogy a második keringési tagoknak az (55, 56) fűtőhuzamokat egymástól elvá­lasztó köpenyt képező (45) szállócsövei 75 gyengébben fűtöttek és végül, hogy a harmadik keringési tagoknak kívül fekvő (46) szállócsöveit a már lehűlt füstgázok már csak aránylag gyengén fűtik. Ha a keringési tagok szállócsöveit ké- 80 pező ' koncentrikusan elrendezett cső­kígyókat ugyanazzal a menetszámmal te­kercseljük, úgy a belülről kifelé egy­másra következő csőkígyóknál, nagyobb átmérőjüknek megfelelően, egy-egy te- 85 keres menetmagassága csökken, ,a hossza pedig növekszik. Ennek következtében a jobban kifelé fekvő csőkígyókban az áram­lási ellenállás nagyobb. Ennek ellensúlyo­zására és a koncentrikusan fekvő csöki- 90 gyókban megközelítőleg egyenlő áramlási ellenállásnak az elérésére a nagyobb át­mérőjű csőkígyókat nagyobb menetszám­mal állíthatjuk elő, tehát pl. a hatmene­tes csőkígyó mögé nyolcmenetest, e mögé 95 pedig tízmanetes csőkígyót iktathatunk. Ennek megfelelően egy csőkígyót utánakapcsolt csőkígyóval összekötő lefo­lyócső, alsó végén, annyi átmeneti csőre osztandó fel, ahány menete van az utána- 100 kapcsolt csőkígyónak. A 10. és 11. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál ismét három csoport különböző, erősen fűtött szállócső van, amelyek a hozzájuktartozó lefolyócsövekkel kerin- 105 gési tagokká vannak egyesítve. A szálló­csövek akként vannak a (60) égési tér körül elrendezve, hogy az égési térben alulról fölfelé vonuló fűtőgázok a szálló­csövek alkotta csősorokon keresztülára- 110 mólnak. Az égési tér tengelyéhez legkö­zelebb fekvő (61) szállócsövek a legerőseb­ben, a hátrábbfekvő (62) szállócsövek ke­vésbé erősen, a leghátrábbfekvő (63) szállócsövek pedig a leggyengébben van- 115 nak fűtve. A hozzájuktartozó, alsó végű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom