115000. lajstromszámú szabadalom • Csöves elgőzösítő
összes tag óikba vagy azok közül egyesekbe a tápvízszivattyúval közvetlenül táplálunk be, úgy a szivattyú szállítását a kazán teljesítménye szerint változtatni kell, 5 ami kézzel vagy önműködőiéig történhetik. A találmány szerinti elgőzösítő csekélyebb érzékenysége miatt a táplálással — amint azt már említettük — bizonyos fokig előresiethetünk vagy visszamarad-10 hatunk. A tápszivattyú működésének a kihagyása sem veszélyezteti azonnal az elgőzösítőcsöveket. A találmánynak oly kiviteli alakja is lehetséges, amelynél a tápvezetékbe kész-15 le t t ar tány van beiktatva. Ez a tartány a le f ol yóesövekbe torkolló v í zhozz áv eze tőcsövek útján a keringési tagokkal közlekedik. A táplálás e készlettartány segítsék gével történik és mindegyik ebből veszi, 20 szükség szerint, a tápvizeit. Ennek következtében a víztartalom a csövekben ingadozó táplálásnál vagy terhelésnél is kevésbbé gyorsan változik. A kazán víztartalma ily mó don megnövek s zi k anélkül, 25 hogy a keringési rendszerre zavaró hatás gyakoroltatnék. Ily tartányt, amelyre vízállásmutató szerelhető, előnyösen több párhuzamosan kapcsolt keringési rendszerrel ellátott nagyobb kazánoknál al-30 kalma.znak. A tartányban a vízszín az egyes tagok hűtésének a veszélyeztetése nélkül nagyobb ingadozásoknak alávetett lehet. Az ily berendezéssel ellátott új kazánból tehát magában véve ismert módon 35 hirtelen nagyobb gőzmennyiségeket vételezhetünk el anélkül, hogy a tüzelést ós a táplálást azonnal hozzá kelleme igazítani, mert az elgőzösítőcsöveknek felső fűtött részei a keringési tagok kisebb víz-40 tartalmánál is még jól vannak hűtve. Másrészt megvan annak a lehetősége, hogy készilettartályos kazánoknál csak időről-időre tápláljunk. A készlettartányt fűtött kazánrészként is kiképezhetjük. 45 A találmány szerinti gőzfejlesztőknek készlettartány nélküli kiviteli alakjainál a táplálást célszerűen két hőmérsékletmérővel szabályozzuk. Ha a víztartalom túlságosan csökken, úgy a keringési 50 tagokból kilépő gőznek a hőmérséklete emelkedik. Ha túlsók vizet vezetünk be, úgy a túlhevítő kilépő végénél a túlhevítős i hőmérséklet csökken. Mindkét folyamatot a tüzelés és a táplálás szabályoizá-55 tóra való impulzusokként hasznosíthatjuk. A rajzon az 1. ábra egy keringési tagnak egyszerűsített, vázlatos rajzát; a 2. ábra kiviteli példaként, a keringési 60* tag felső részének és a gőzelvezetésnek a metszetét nagyobb léptékben; a 3. ábra egymásután kapcsolt keringési tagok csoportjának kiviteli példáját mutatja; a keringési tagok vízszintes ten- 65 ;?elyű kígyóesövet képeznek; a 4. ábra tartányból táplált keringési tagok foganatosítási példáját mutatja. Az 5. ábra az új esöves elgőzösítő egyik példaképeni kiviteli alakjának függélyes 70-metszete, a 6. ábra a hozzátartozó alaprajz egy része; a 7., 8. és 9. ábrák az új csöves elgőzöisítő három további példaképeni kiviteli 75-alakjának függőleges metszetei; a 10. ábra egy további példaképeni kiviteli alak függőleges metszete és a 11. ábra a hozzátartozó alaprajz egy része. 80-Az 1—4. ábrákon feltüntetett keringési tagoknál (1) a tűztől fűtött szállóeső, (2) pedig a nemfűtött vagy csak gyengén fűtött (2) lefolyócső. A keringési tag felső részében a szállócsövet a lefolyócsővel 85 nagy csőív, leint pedig kisebb ívcső köti össze, azonban az összes helyeken éles irányváltozás nélkül, úgyhogy zárt, zavarmentes keringési pályájú keringési tag keletkezik. A vizet a '(2) lef oly ó-csőbe a 90-(3) vezetéken keresztül, a csőben fennálló áramlási irányban táláljuk be. A szállócsőrószben fejlesztett gőzt a keringési tag felső végén és pedig a szállócsőrész és lefolyócsőrész közötti átmeneti helyen ve- 95 zetjük el. Evégből a (4) összekötőesődarabban (5) lyukak vagy rések vannak, amelyek a (4) csődarabra helyezett (6) elvezetőesőbe torkollanak. Ilymódon a gőznek az áramló gőzrvízkeverékből való ki- 100* válásához oly hosszú út áll rendelkezésre, hogy a gőznek az áramló gőzrvízkeverékből való kiválása a keverékben tartalmazott víz sebességének lényeges csökkentése nélkül válik lehetővé. A '(6) gőzelve- 105 ziető'CSő és a (2) lefolyócső között további (7) összekötőeső van, amelyen keresztül esetleges csapadékvíz vagy a gőztől magával ragadott víz a lefolyócsőbe lefolyhatik. i io-A fűtőfelület igen nagymérvű terhelésénél előfordulhat, hogy a keringő víz a gőznek egy részét a (4) átmeneti csőnek a gőzkiválási-hely mögött fekvő esőszakaszába magával ragadja. Avégből, hogy 115-ez a magával ragadott gőz a gőzkiválási helyhez, a továbbfutó víz sebességének a