114999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasúti vágányokat rögzítő csavaros sínszegek játékának megszűntetésére

pontosan ugyanolyan a menete és így a csavaros sínszegnek megfelelő tartást biztosít. A béléscsavarnak elhelyezésére alakítóá tövist használunk, amely, mint azt a 3. ábra mutatja, pl. hengeres, a használatos csavaros sínszeg menetével egyenlő, csavaralakú (5) menettel vagy kiugrással ellátott (4) test; ennek recézett vagy bordáit) zott (6) feje van, amely a kézbentartását megkönnyíti, mimellett a fejen (7) négyszög van, amellyel a csavaros sínszegek behajtásához rendszerint használt szerszámokba befogható. A (4) tövisnek, szabad ilö vége közelében, a béléssel való összekapcsolásra, (8) lyuk van. Ha valamely csavaros sínszeg furatát bélelni akarjuk, előbb a csavaros sínszeggel egyenlő menetű csavaralakú bélést (2. áo ábra) helyezzük el. Evégből a fémbélésszalag egyik végét a (4) tövis (8) lyukába dugjuk, azután a bélést a tövis csavaralakú (5) kiugrása köré hozzuk, úgy hogy a tövist akár a (6) fejnél fogva kézzel, akár 25 pedig a (7) négyszögre illesztett kulcs segítségével körülforgatjuk. Minthogy a bélés kellően hajlítható, az pontosan felfekszik az (5) kiugrásra, miközben csavart képez, amelynek menete a csavaros sín-30 szeg menetével megegyező. Ennek megtörténtével a (4) tövist, amelyre a rajta alakított (1) csavar a 4. ábrán látható módon felfekszik, a csavaros sínszeg (2) ágyazófuratába (1. ábra) hozzuk; ez az .85 ágyazófurat anyamentes, — a menet az eltávolított csavaros sínszegtől maradt vissza — és az (1) csavar, amelynek menete ezzel az anyamenettel megegyező, abba pontosan beleilleszkedik, mimellett 40 azonban a csavart alkotó menet, nagyobb átmérője következtében, mélyebben hatol a fa rostjaiba. Ha a csavart a (3) talpfa (2) furatába teljesen behajtottuk, a (4) tövist ellenkező irányban forgatjuk el; a 45 csavar a (2) furatban szorosan meghúzódott és így egyrészt rugalmassága folytán, másrészt pedig annak következtében, hogy felső szabad vége a fa rostjaiba ütközik, nem foroghat el és nem követheti .50 a tövis forgását. A (8) lyuk szélénél a csavar vége, ahol az a tövisbe kapaszkodott, letörik és a tövis, amely most már a csavartól független, attól elválik és könnyen eltávolítható. .05 A sín lefogására elegendő az eltávolított csavaros sínszeget visszahelyezni, ez az ilyképen bélelt furatába hatolva a béléscsavart még jobban a talpfa rostjaiba nyomja s a tartást biztosítja. Ha megesnék, hogy akár a csavaros sínszegnek, 60 akár pedig a sínszeg furatának erősebb mérvű kopása következtében a fentebb leírt módon behelyezett bélés még nem ad elegendő tartást, úgy, a 9. ábrán látható módon, második (9) csavaros bélést helye- 65 ziink be, amivel a csavaroknak a fába való erősebb mérvű behatolását és ennék következtében a csavaros sínszeg elegendő tartását érjük el. Amiint a rajzokon látható, a tövis (4) 70 testének átmérője célszerűen kisebb a talpfa (2) ágyazófurata hengeres részének átmérőjénél ós íp;y kisebb a csavaros sínszeg átmérőjénél is, ami a csavaros sínszegek rögzítését biztosítja. 75 Avégből, hogy a csavarnak tövisén való kialakítását megkönnyítsük, célszerűen a 8. ábrán feltüntetett alakítóanyát használjuk, amely anyamenetes (11) nyílással és megfogására való (12) kiugrá- 80 sokkal vagy fogantyúkkal ellátott (10) tömb. A csavar kialakítására a bélésszalag végének a (4) tövis (8) nyílásába való beillesztése és a bélésnek a (4) tövis (5) előálló menetének végére való helyezése 85 után a (10) anyamenetes (11) nyílását a tövis végére helyezzük és a tövist elforgatjuk, miközben utóbbit kézben tartjuk, vagy kulccsal húzzuk meg, vagy pedig a (6) fejben alkalmazott harántirányú nyí- 90 láson keresztüldugott szeggel forgatjuk el; e nyílás alkalmazásának előnye, hogy az összsúlyt csökkenti. A béléscsavar alsó végét a tövisen egyszerűen a 3. és 4. ábrán feltüntetett módon 95 rögzíthetjük, úgy hogy a csavar alsó végét a (8) nyílásba dugjuk, vagy pedig, amint az 5. és 6. ábrán látható, a (4) tövis alsó vége közelében az (1) csavarnak menesztőcsap alakjában kiképezett és az 100 illeszkedési helyen törésvonallal ellátott (14) végét felvevő harántirányú (13) hornyot alkalmazunk, amelyet a (15) tolóka fed el a 6. ábra szerinti helyzetben s ezzel e részeket összefoglalja. 105 A 7. ábra szerint úgy is eljárhatunk, hogy a (4) tövis alsó végén (16) hornyom és e horony elzárására, tetszőleges alkalmas elrendezésben, (17) szeget vagy mas elreteszelőszervet alkalmazunk. A 7. áb- 110 rán előálló (17) szeget tüntettünk fel, amelynek végét az ábrázolás megkönnyí tése végett erősen kiugróan rajzoltuk, nyilvánvaló azonban, hogy a (17) szegkiugrása a szükséghez képest csökkent- 115 hető és a feje tetszőlegesen alakítható.