114997. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisütőcső
táló anyag borít. A (2) és (3) elektródák árambevezetőhuzalok kivezetése (4) lapításon át történik. A kisütőedény felső részéhez a mindkét végén nyitott Iienger-5 bői álló (5) hosszabbílórészt olvasztjuk, melyhez a (6) aljzatot (7) ragasztóanyaggal erősítjük. Ez a hosszabbílórész, mely a kisütőedényt esetleg átlapolhatja és ekkor a lapításlól nagyobb távolságban 10 van a kisülőedényhez olvasztva, ugyanabból az anyagból készülhet, mint a kisütőed azonban a hosszabbítórész készítéséhez a kisütőedény anyagától eltérő anyagot használhatunk. Ha pl. a kisütőedény kvarcból 15 készült, a hosszabbítórész kvarc helyett olyan üvegből is készülhet, mely kvarchoz olvasztható. A 2. ábrán, látható csőnél az (1) kisütőedény és az (5) hosszabbítórész egyet-20 len csődarabból készült. E kisülőcső (előállításánál előbb az elektródák árambevezetőhuzalait forrasztjuk a (8) üvegtárcsába, majd az elektródákat a lámasztóhuzalaikhoz erősítjük. Erre a (8) tárcsát 25 becsúsztatjuk abba a csőbe, amelyből a kisfttőcsövet előállítani kívánjuk és a (9) helyen e csővel összeforrasztjuk. A 2. ábra szerint készült cső (5) hoszszabbítórcszén (10) bajonettaljzat van. 30 A 3. és 4. ábrákon látható ' kisütőcsőnél az (1) kisütőedény és az (5) hosszabbítórész szintén egyetlen csődarabból készült. A két részt egymástól úgy különítjük cl, hogy a kiindulási cső (11) helyét össze-35 lap'íljuk. A (2) elektróda közelében (12) segédelektródát rendezünk el, mely pl. wolframból való vékony rudacskából készülhet és melyet a (13) ellenálláson át a (3) elektróda 40 árambevezetőhuzalával kötünk össze. A cső üzembehelyezésekor a (2) elektróda és a (12) segédelektróda között segédkisülés létesül, mely a (2) elektródát felhevíti és a kisülés gyújtását megkönnyíti. Mint a ib 3. és 1, ábrán látható, "a (13) ellenállást a liosszabbítórészben helyezzük el. Ámbár ily segédelektródát és ellenállást az 1. és 2. ábrán nem jeleztünk, önként értetődik, hogy e csövekel segédeleklródával és a 50 hozzátartozó ellenállással szintén felszerelhetjük. •Az 5. ábra szerint a kisütőedényt (14) üvegköpeny veszi körül, melyet az (5) hosszabbítórész végével összeolvasztunk. A kisütőedény és e köpeny közötti teret eva- 55 kuáljuk és így hőszigetelő burkolatot létesítünk. Az abrázoll csövek néhány mm nyomáson nemesgázt, pl. neont és 'ezenfelül higanygőzt tartalmaznak. E töltésben nagy- 00 nyomású higanygőzkisülés megy végbe, ami arról ismerhető fel, hogy a kisülés nem tölti ki a kisülőedény teljes keresztmetszetét. hanem kontrahált. Ily nagynyomású fémgőzkisülőcsövek hőmérséklete igen ma- 65 gas, pl. (>00 C°. sőt több, az (5) hosszabbítórésznek a kisülőedény és az aljzat közé való iktatásával azonban az aljzatot és a hosszabbílórészhez való erősítésének helyét egyszerű módon lényegesen a kisütő- 70 edény eme magas hőmérséklete alatt tarthaljuk. A kisülőedény kvarcból vagy kemény üvegből készül, mely a fellépő magas hőmérsékletet kibírja. Ha a kisülőedény és 75 az azl esetleg körülvevő köpeny ibolyántúli lényt áteresztő anyagú, a csövet besugárzásra is használhatjuk. 5~ahadaImi lgénijek: 1. Nagynyomású kisülőcső. főleg fény- 80 kisugárzáshoz, azzal jellemezve, hogy a cső kisülőedényének a kisülési tértől vákuummal szemben lömítően elkülönített csőalakú liosszabbííórésze van és hogy az aljzat e hosszabbítórész végén 85 van. 2. Az 1. igényben vedelt nagynyomású kisülőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve. hogy a kisülőedény és ennek liosszabbííórésze egyetlen csőből vau. 90 3. A 2. igényben vedeli nagynyomású kisütőc.ső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a kisülőedényl a lioszszabbílórésszel lapílás köti össze. 4. Az 1.. 2. vagy 3. igényben védett nagy- 95 nyomású kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hosszabbítórészben segédelemek, pl. ellenállások vannak. 5. Az 1., 2.. 3. vagy 4. igényben védett 100 nagynyomású kisülőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hoszszabbítórész nyiloll vége a kisütőedényt körülvevő köpenyhez van forrasztva. 2 rajzlap melléklettel.
