114995. lajstromszámú szabadalom • Aktivált felületű izzókatóda, különösen gáztöltésű kisütőcsövekhez

31egjeleut 11)36. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114995. SZÁM. VII/g'. OSZTÁLY. — P. 8262. ALAPSZÁM. Aktivált felületű izzókatóda, különösen gáztöltésű kisütőcsövekhez. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeu cég- Eindlioven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi julius hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 7-ike. A találmány izzókatóda és célja az ilyen katóda alkalmassá tétele igen nagy áramerősségek kibocsátására (emittálására), melyek gáztöltésű kisütőcsöveknél, pl. egyenn irányítócsöveknél gyakran szükségesek. A katódának ezért lehetőleg nagy kibocsátó (emittáló) felülettel és bizonyos hőmérsékletén lehetőleg nagy felületegységenkénti emisszióval kell rendelkeznie. Hogy ez 10 utóbbit elérjék, a katódát aktiválják, azaz oly felületi réteggel látják el, melynek kibocsátóképessége nagy. E célra pl. oxiddal, pl. báriumoxiddal való bevonást lehet alkalmazni. 15 A kibocsátó felület növelésére javasolták már a katóda ellátását felgöngyölt, gazealakú testtel, melyet oxiddal vontak be. Ezeknél és hasonló kiképzésű katódáknál az a hátrány mutatkozik, hogy a kibocsá-20 tolt áram a felület különböző részeihez nehezen vezethető és hogy az ilyen gazegöngyólegből gyakran fontos részek kiesnek, mivel a vékony huzalok idővel átolvadnak. Ez a hátrány különösen akkor 25 mutatkozik, ha az ilyen testeket előnyösen nem egészen készítik nehezen olvadó fémekből, hanem alacsonyabb olvadáspontú fémeket, pl. nikkelt is használnak, mivel az oxid ehhez jobban tapad. 30 Ez okból javasolták már a felgöngyölt test különböző helyein külön hozzávezetési huzalok elrendezését és a fémgazenek fel' váltva wolfram- és nikkelhuzalokból való fonását, azonban igen nagy áramerősségek 85 esetében az sem mutatkozott teljesen kielégítőnek. A találmány szerint a jelzett hátrányokat úgy küszöböljük ki,. hogy az elektronforrást alkotó, közvetlenül vagy közvetve fűtött kistérfogatra göngyölt vagy hajló- 40 gatott testet szalaggá alakítjuk és hogy e lest olyan hordozószer (pl. fémszaiag, vagy fémhuzal), amelyhez több, a hordozószerv hossztengelyére lényegileg merőleges, kiálló rész van erősítve s a hordozószerv 45 megszakítás nélkül valamennyi kiálló rész mentén terül el. Kiálló oxidbevonátos részekkel készült icatódák önmagukban ismeretesek. A találmány szerint azonban a hordozószerv ki' 50 álló részeivel meglehetősen lapos és szalagalakú egészet alkot, úgyhogy e szalag aránylag hosszúra készíthető s aztán kis térfogatra összegöngyölíthető. Mivel e szalagon hordozószerv és ennek 55 kiálló részei vannak, a hordozószervet oly vastagra alakíthatjuk, hogy a különböző kiálló részek áramhozzáveze léséül hasznosítható, mimellett oly magas hőmérsékleteken, melyeken néhány kiálló rész eset- 60 leg leolvad, a hordozószerv mégis sértetlen marad. Erre már az anyag kiválasztásánál tekintettel lehetünk, amennyiben pl. a hordozószervet nehezen olvadó anyagból, pl. wolframból, a kiálló részeket ellenben 65 alacsonyabb hőmérsékleten olvadó olyan anyagból, pl. nikkelből készítjük, melyhez a7. oxid jól tapad. A találmány egyik alkalmas foganatosítása szerint a kiálló részeket fésű módjára 70 alkalmazzuk. "Egy másik alkalmas foganatosítási alak szerint a felgöngyölt testet ú. n. «hullámos kéregpapír»-hoz hasonló alakban készít-