114994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vastárgyak bevonására más fémekkel
MAGYAR KIRÁLYI IgggP SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114994. SZÁM. XVI/e. osztály. — O. 1534. ALAPSZÁM. Eljárás vastárgyak bevonására más fémekkel. Ortiz Rodriguez Anselmo vegyész, Valverde-Leganés-ben (Badajoz) Spanyolország. Pótszabadalom a 111770. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi május hó 9-ike. A 111.770. sz. törzsszabadalom olyan eljárást ismertet, amelynél a fémmel bevonandó vastárgyak felületének a széntől való megtisztítására a vastárgyakat a 5 bevonó tfémfürdőbe való bevitele előtt gáz- vagy gőzközegen vezetjük át, amelyet magas hőmérsékletre kell felhevítenünk. Ilyen közegül a törzsszabadalom a gőzállapotban lévő (NELC^-ot adja meg. 10 Ezek az ammóniumklorid-gőzök a vastárgyak felületét szénmentesítik ugyan, de a gyakorlatban nehézségeket okoznak; így például használatukkor a törzsszabadalom rajzán 1-el jelölt üreges testben 15 igen magas hőmérsékletre van szükség és ez a magas hőmérséklet a vasat megtámadja, továbbá szekundér vegyfolyamatokat okoz, amelyek csak nehezen küszöbölhetők ki és a folyamatos bevonásó el-20 járás megszakadásait idézhetik elő. Másrészt ezeknek a gőzöknek az (1) üreges testbe való bevezetése, ha a (9) retortába szilárd ammoniumkloridot viszünk be, gondos kézimunkát tesz szükségessé, 25 amely nyilvánvalóan túlságosan drága. A találmány már most új vegyi eljárás a vastárgyak felületi szénmentesítésére. Az új eljárással sokkal jobb feltételek mellett és gyorsabban dolgozhatunk és a 30 fentemlített hátrányokat kiküszöbölhetjük. Az új eljárás bizonyos vegyületeknek, pl. bizonyos fémek, cink, kadmium stb. oxihalogenidjeinek, oxihalogénhidrátjainak vagy oxisóinak azon a tulajdonsá-85 gán alapszik, hogy ezek a szenet a kezdődő vörös-izzás hőmérsékletének közelében oxidálni, vagyis szénmonoxiddá (CO) vagy széndioxiddá (COa) alakítani képesek anélkül, hogy a vasmagot oxidálnák. Hogy a vastárgyaknak ezt az új szén- 40> mentesítését a gyakorlatban alkalmazhassuk, különböző módszerek szerint járhatunk el; így pl. a fentemlített vegyületeket az (1) üreges test belsejében állíthatjuk elő vagy pedig az (1) üreges testen kívül 45-állíthatjuk elő a vegyületeket ós azután valami módon bevezethetjük azokat az (1) üreges testbe. Például jó eredményeket érünk el, ha cinkhalogenidek, pl. zinkklorid vizes ol- 50-datából indulunk ki oly módon, hogy a drótot, bádogot vagy szalagot az (1) üreges testbe való belépése előtt az említett oldattal megnedvesítjük. Mikor a vastárgy a kezdődő vörösiz- 55-zásra hevített (1) üreges testbe jut, a tárgyat vizes oldat vékony egyenletes rétege borítja és ennek az oldatnak a víztartalma a cinkkloriddal a következő egyenlet szerint lép reakcióba: 60-2 Zn CL + H2 0 = ZnO.Zn CL + 2 H Cl (1) Az így keletkezett cinkoxiklorid először szilárd állapotban tapad a vastárgyak felületére, majd folyékonnyá lesz, végül pedig gőzzé alakul; ilyen feltételek mellett 65-a cinkoxiklorid a vastárgyak felületén lévő szenet a következő egyenlet szerint oxidálja: ZnO.Zn CL + C = C O + Zn CL + Zn (2) Egyidejűen az (1) egyenlet szerint kép- 70»
