114978. lajstromszámú szabadalom • Sajtolt triőrlemez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114978. szám. x/a. osztály. — S. 15921. alapszám. Sajtolt triőrlemez. Stahel Géza oki. gépészmérnök Budapest. Pótszabadalom a 113457. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi december hó 19-ike. A törzssaabadalom 1. igénypontja sajtolt triőrlemezt helyez védelem alá, melynél a sejtek triőröző munkafelületének függélyes vetülete a lemez külső (hát-) ol-5 dalán egyenes vagy ferde csonkakúp-felületet talál. A leírás a benne megadott egyetlen példával kapcsolatban nem látszik eléggé meggyőző képet adni a találmánnyal elérhető eredményekről. 10 A találmány célja nemcsak az eddig használatos lemezvastagságokban, hanem kifejezetten vékony, sőt rideg lemezen, pl. horganylemezen is az eddig ismertnél lényegesen nagyobb sejtsűrűség elérése. Az 15 eddiginél vékonyabb lemezek felhasználása fontos érdek, mert a gazdatársadalomnak könnyű és olcsó kistriőrökre van szüksége. A találmányt bővebben azzal indokoljuk, 2o hogy kötött, tehát pl. két felület között nyomott anyag berepedés nélkül tetszésszerinti mértékben nyújtható, illetve vékonyítható', míg kötetlen anyag nyújtásának a kontrakció határt szab. Evégből a 25 sejtfalat a sejtek képzésekor, vagyis miután a tövis a lemezt a kupodorba már bizonyos mértékben behajlította, köröskörül reaktív támasztó felületen vékonyítjuk el. A leaiezt tehát a sejt képzési 30 helyén a tö<vis nyomása ellenében, erre való odortesttel meg támasztjuk, még pedig magával az odornyílás kúpfelületével é» az odortestnek a még megmumkálatl&n lemez részt tartó átmeneti felületével; a 85 mégtáiaasztás köröskörül annak a vcaialiiák környezetében történik, melyet a sajtold tövisrész legnagyobb harántmetszet-kerületének a sájtolás irányában vett vetülete a lemezen ad. A lemeznek ezt az alátámasztott részét a következőkben a 40 jobb áttekinthetőség kedveért, mint a sajtoló tövisrész legnagyobb harántmetszetének kerülete alatti részt jelöljük meg. A sajtolás folyamán a sejtfal kialakítása tehát kizárólag csak alátámasztási, vagyis 45 reaktív felületen történik. Miután a sejtfalat nem az anyag után-' húzásával, hanem a sajtolás megkezdésekor behajlított anyag elvékon yításával képezzük ki, az odor szájnyílását kisebbre 50 vehetjük. A kisebb szájnyílás következtében — azonos szerszámbiztonság fenntartásával — az odorok kölcsönös középtávolsága csökkenthető, miáltal tetemes sejtszaporulat következik he. 55 Technológiailag abban különbözik a találmány szerinti szerszám az ismertként említett kupodoros szerszámoktól, hogy míg ezeknél a tövis a lemezanyagot a kezdő behajlítás után az odorba mintégy 60 behúzta, és kontrakció veszélye mellett alakította a sejtfalat, addig az új lemeznél a tövis az anyagól! a kezdő behajlítás után nyomással végzett nyújtással mindig alátámasztási felület ellenében és 65 ehhez szorítva vékonyítja, és így képeai a sejtfalat. Ekkéwt a sejtfalat beszakadás veszélye nélkül tetszés szerinti vékonyságúra myujthatjuk. Mennél vékonyabbra nyújtjuk a sejtfalat, annál szűkebb lehet 70 az odor szájnyílása és annál nagyobb a sejtsűrűség. A. sejtsűrűséget könnyűszerrel növelhetjük az ismertnek 10, sőt több mint 20%-ával is, sőt kifogástalan triőc^