114973. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 114973. szám. vn/h. osztály. T. 5501. alapszám. Villamos kisütőcső. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrisclie Glühlampen m. b. H. cég Berliu. A bejelentés napja 1935. éri julius hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 25-ike. A villamos kisütőcsövek belsejében, megfelelő töltés, pl. higanygőztöltés jelenlététében fellépő ibolyántúli sugárzásnak látható fénnyé való átalakítására ismeretes 5 a kisütőcsövet fluoreszkáló anyagréteggel vagy, ha különleges fényhatások kívánatosak két, a kisugárzás irányában egymás után elrendezett fluoreszkáló anyagréteggel bevonni, melyeket egymás fölé rétegezetten 10 a cső belső vagy külső falán helyeztek el, Az ilyen csövek nem váltak be és ezért gyakorlati alkalmazásra sem találtak. Ennek oka valószínűleg az, hogy az egymáson fekvő fluoreszkáló anyagok egymást ké-15 miailag kölcsönösen befolyásolják és ez mindegyik anyagnak fluoreszkáló hatását és ezzel együttes fluoreszkáló hatásukat jelentékenyen csökkenti. Az említett elrendezés további folyomá-20 nyaként azt is észlelhetjük, hogy a főképen a fellépő látható fluoreszcenciasugárzással1 gerjesztendő, leginkább szerves anyagokból való második fluoreszkáló réteg, ha azt a cső belsejében alkalmazzuk, a hő, a higany-25 gőzök és az ibolyántúli sugárzás túlzott behatása következtében káros módosulásokat szenved. Ezeket a hátrányokat, melyek tehát olyan villamos kisütőcsöveknél mutatkoz-Í0 nak, amelyek belsejében ibolyántúli sugárzás keletkezik és melyeknek két különböző fluoreszkáló anyagrétegük van, elkerülhetjük, ha a találmány értelmében a kisülés ibolyántúli fényével gerjesztett első 55 fluoreszkáló anyagréteget a cső edényének belső oldalán, a keletkezett, látható fluoreszcenciafénnyel gerjesztett második fluoreszkáló anyagréteget pedig az elsőtől a cső üvegfalával elválasztottan az edény külső oldalán vagy a cső elé állított ernyőn ren- 40 dezzük el. A két különböző fluoreszkáló anyagrétegnek ilyen elrendezésével a már átalakított sugárzással gerjesztendő második fluoreszkáló anyagréteget a kisülésnek káros vegyi, hő vagy fizikai behatásai alól 45 kivontuk, sőt a másik fluoreszkáló anyag kémiai hatásai alól is. Ezenfelül az ibolyántúli sugaraknak, ellentétben azzal az esettel, amikor mindkét fluoreszkáló anyagréteg a cső külső oldalán van, nem kell az 50 üvegfalon áthaladni és így eközben nem veszítik el hatásuk jelentékeny részét. Az első fluoreszkáló anyagréteg azzal, hogy a cső belső oldalán van, különösen nagy mértékű fluoreszkáló sugárzásra g'erjed, de 55 a két réteg közé iktatott üvegfal mindamellett a második fluoreszkáló anyagrétegre gyakorolt káros befolyást kiküszöböli. Ha a második, külső fluoreszkáló anyag- 60 réteg a cső elé iktatott, külön ernyőn van, akkor ezt a réteget az ernyőnek akár belső, akár külső oldalára vihetjük fel. Az ernyő emellett tetszőleges szerkezetű, pl. magában véve ismert módon a kisütőcsövet 65 magába záró második cső lehet. A második, külső fluoreszkáló anyagréteg számára különös előnnyel könnyen bomló szerves fluoreszkáló anyagok alkalmasak, így pl. rodamin. A villamos kisütőcsövek- 70 hez már ismételten javaslatba hozott, vörösen fluoreszkáló rodamint a sugárzás ibolyántúli része csak igen kevéssé, míg a cinkszulfidból vagy cinkszilikátból kiinduló sárga és zöld fény magában véve is- 75