114968. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés segédanyagok elporlasztására vakuumcsövekben, nagyemisszójú katódák előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 114968. szám. vu/d. osztály. — L. 5841. alapszám. Elrendezés segédanyagok elporlasztására vákuumcsövekben nagyemissziójú katódák előállítására. Dr. Loewe Bernhard chemikus Berlinben. A bejelentés napja 1929. évi március hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 1-je. A találmány elrendezés elektroncsövekben a nagyemissziójú katódák gyártásánál használatos fémek — mint bárium, stroncium stb. — alkalmazásának megkömnyí-5 tósére. Lényegében a találmány abból áll, hogy az alkalmazásra kerülő anyagok kis tartályokban vannak elhelyezve, melyeket a szerelés alkalmas szakaszában az emiszsziócsövek elektróda rendszerein a befor-10 rasztás előtt erősítünk meg. A találmányi gondolatot az 1. ábra világítja meg közelebbről. Az 1. ábra egy elektroncsőnek háromelektródás rendszerét mutatja, mely a 15 V alakú (1) izzószálból, a spirálisan csévélt (2) rácsból és a lapos (3) anódból áll; utóbbinak két felülete a (4) és (5) szegélyekkel van egymáshoz heggesztve. Az anódlemezek (6)-nál át vannak fúrva —• 20 adott esetben elegendő ezt a furatot a lemezeknek csak egyikén kiképezni. Ha már most az a feladat, hogy a cső előállításánál valamely segédanyagot, pl. valamely reakcióképes keveréket alkal-25 mázzunk, (lásd ehhez a 107.126. számú, „Eljárás nagyemissziójú csövek előállítására" című magyar szabadalmi leírást, amely szerint a vákuumcső belsejében a szivattyúzás folyamata alatt legalább két 30 anyagnak egymásra hatása által egy nagyemissziójú fémet, pl. báriumot teszünk szabaddá) úgy ezt az anyagot a találmány értelmében valamely, célszerűen az anódlemez anyagából való és meg feleső lően alakított tartályba préseljük be vagy öntjük be vagy ott valamely kötőanyag segélyével rögözítjük és a tartályt azután az 1. ábra szerinti rendszer szerelésének befejezése után a (3) anódon kívülről úgy erősítjük meg, hogy a reakció alkalmával 40' szabaddá váló anyag, pl. bárium az anódtérbe kigőzölöghessen. A 2. ábra metszetben egy ily tartályt mutat, amely (7)-nél tartalmazza a reakcióba hozandó keveréket. 45 A 3. ábra a teljesen felszerelt rendszernek az 1. ábra (A—A) vonala szerinti metszete. A (7) segédanyagok elhelyezésére való (8) tartályt célszerűen ponthegesztéssel erősítjük meg a (3) anódlemezeken. 50 A megerősítést kényelmesen lehet végezni akkor, ha a cső belső szerkezete már teljesen el van készítve; pl. az üvegburába való behelyezés előtt végezni. A 3. ábra mutatja, hogy a (6) kivágás (9) szélei az 55 anódlemez,bői a (8) tartály szélein át befelé túlnyúlnak. Ennek folytán a (7) segédanyag a (8) tartályból nem hullhat ki, még akkor sem, ha utólag esetleg támadt hőmérsékleti különbségek folytán megla- 60-zult volna. Ilyen kiképzés mellett az illető anyag (reakciókeverék és más egyéb) egy egyszerű szilárd darabját is minden rögzítés nélkül el lehet a (8) tartályban hehelyzni, feltéve, hogy a darab átmérője 65 elegendő nagy ahhoz, hogy kiesését a (9) szélek meggátolják. A 4. ábra a találmányi gondolat megvalósításának másik példáját mutatja, elnyújtott háromelektródás rendszerrel 70-kapcsolatban, amely hengeres (13) anódból, egyenesvonalú (11) izzószálból és tekercsalakban csévélt (12) rácsból áll. Az anódnak oldalsó (16) nyílásai egy ilyen