114962. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda ls eljárás előállítására

'vákuumban vagy olyan gázokban állít­juk elő, melyek az ötvözet alkatrészeivel nem lépnek cserebomlásba. Az ötvözete­ket szokásos módon á színfémekből öm-5 leszthotjüik össze és azután azokat szala­gokká, drótokká vagy csövecskékké dol­gozhatjuk fel. Lehet azonban először a tiszta alapfémből szalagokat, drótokat vagy csövecskéket előállítani és ezeket 10 azután pl. elektrolízissel az adalékfémmel bevonni, mire az ötvözetet a kész katóda­részeken temperálással hozzuk létre. Még úgy is járhatunk el, hogy az ötvözet kép­ződését az emittáló rétegek felvitele 15 után a csőben a kiszivattyúzás előtt vagy alatt, tehát formálás közben végezzük. Célszerű, ha az ötvözet képződése a cső üzembevétele előtt annyira előrehaladt, hogy a cső élettartama folyamán zavaró 20 változások már nem léphetnek fel. Né­mely esetben ugyan az is előnyös lehet, ha a gazdaságosság az ötvöződés folyta­tása következtében a cső élettartama alatt még javul, mivel az elektronok emittálá-25 fiának hosszabb élettartam alatt némely­kor megfigyelhető csökkenése ebben az esetben az üzemi hőmérséklet fokozódása miatt nem következik be. Ha az alapfém réz, akkor némelykor 30 előnyös lehet, ha az ötvözethez még kis, körülbelül 1%-ig menő mennyiségben dezoxidáló szereket, pl. kalciumot, szilíciu­mot vagy kalciumboridot adunk, abból a célból, hogy az előállítás során az ötvö-35 zetbe jutott csekély oxigénmennyiségeket ártalmatlanná tegyük. Nem feltétlenül szükséges az egész kató­dahordozót az adalékfémmel bevonni. így pl. az üzemben hidegen maradó katódáré-40 szeket csupaszon hagyhatjuk. Általában az emittáló rétegek, pl. a földalkálioxidrétegek vastagsága ne le­gyen nagyobb, mint 100 mikron, mert kü­lönben a réteg nagyfokú sugárzása követ-45 keztében a hordozó fém csekélyebb sugár­zása nem juthatna érvényre. A hőelvezetés csökkentésére előnyös az áramkivezetéseket kis hővezetőképességű anyagokból készíteni. 50 Eddigi ismereteink még nem engedik meg, hogy az adalékfém hatásának mód­járól biztosat tudjunk. Azt 'hisszük, hogy az alapfémek az ötvözet képződése után már nem képesek arra, hogy bizonyos, az •55 elektronok emittálását zavaró gázokat felvegyenek vagy ilyeneket a katóda üzeme alatt leadjanak. De az is lehet, hogy az adalékfémek az emittáló rétegek tapadását fokozzák, mert éppen azok a fé­mek, melyek tiszta állapotban oxidkató- 60 dák hordozóiként használva különösen kedvező eredményeket adnak, rézhez, ezüsthöz vagy aranyihoz adva szintén a legkedvezőbb hatásúak. Színrézzel össze­hasonlítva réznek és az említett fémeknek 65 ötvözetei légköri behatásokkal szemben is jelentékenyen ellenállóbbak. Ez a körül­mény az izzókatódák gyártása szempont­jából nagy fontosságú. Szabadalmi igények: 70 1. Izzókatóda, különösen közvetett fűtésű katóda, fémes hordozóval és az utóbbin levő emittáló réteggel, azzal jelle­mezve, hogy a hordozó olyan ötvözet, mely főrészében rézből, ezüstből vagy 75 aranyból vagy ezeknek a fémeknek va­lamely kölcsönös ötvözetéből van és mely mint adalékot az elemek perió­dusos rendszerének 8. csoportjába tar­tozó fémek közül egy vagy több olyan 80 fémet, előnyösen nikkelt tartalmaz, melyek a felsorolt alapfémekkel ötvö­ződnek. 2. Az 1. igényben védett izzókatóda foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy 85 a hordozó az adalékfémekből 10%-nál kevesebbet tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett izzóka­tóda foganatosítás! alakja, azzal jelle­mezve, hogy az alapfém réz és az ötvö- 90 zet rézen és a periodusos rendszer 8. csoportjába tartozó adalékfémen kívül még körülbelül 1%-icr menő mennyiség­iben dezoxidáló szereket, pl. kalciumot, szilíciumot vagy kalciumboridot tar- 95 talmaz. 4. Eljárás az 1. igénypontban vagy az arra következő igénypontok bármelyi­kében védett izzókatódák előállítására, azzal jellemezve, hogy az ötvözetet vá- 10cj kuumban vagy olyan gázokban állítjuk elő, melyek az ötvözet alkatrészeivel nem lépnek cserebomlásba. 5. A 4. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a 105 hordozót a kész ötvözetekből állítjuk elő. 6. A 4. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a hordozót az alapfémekből vagy ezeknek 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom