114962. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda ls eljárás előállítására
'vákuumban vagy olyan gázokban állítjuk elő, melyek az ötvözet alkatrészeivel nem lépnek cserebomlásba. Az ötvözeteket szokásos módon á színfémekből öm-5 leszthotjüik össze és azután azokat szalagokká, drótokká vagy csövecskékké dolgozhatjuk fel. Lehet azonban először a tiszta alapfémből szalagokat, drótokat vagy csövecskéket előállítani és ezeket 10 azután pl. elektrolízissel az adalékfémmel bevonni, mire az ötvözetet a kész katódarészeken temperálással hozzuk létre. Még úgy is járhatunk el, hogy az ötvözet képződését az emittáló rétegek felvitele 15 után a csőben a kiszivattyúzás előtt vagy alatt, tehát formálás közben végezzük. Célszerű, ha az ötvözet képződése a cső üzembevétele előtt annyira előrehaladt, hogy a cső élettartama folyamán zavaró 20 változások már nem léphetnek fel. Némely esetben ugyan az is előnyös lehet, ha a gazdaságosság az ötvöződés folytatása következtében a cső élettartama alatt még javul, mivel az elektronok emittálá-25 fiának hosszabb élettartam alatt némelykor megfigyelhető csökkenése ebben az esetben az üzemi hőmérséklet fokozódása miatt nem következik be. Ha az alapfém réz, akkor némelykor 30 előnyös lehet, ha az ötvözethez még kis, körülbelül 1%-ig menő mennyiségben dezoxidáló szereket, pl. kalciumot, szilíciumot vagy kalciumboridot adunk, abból a célból, hogy az előállítás során az ötvö-35 zetbe jutott csekély oxigénmennyiségeket ártalmatlanná tegyük. Nem feltétlenül szükséges az egész katódahordozót az adalékfémmel bevonni. így pl. az üzemben hidegen maradó katódáré-40 szeket csupaszon hagyhatjuk. Általában az emittáló rétegek, pl. a földalkálioxidrétegek vastagsága ne legyen nagyobb, mint 100 mikron, mert különben a réteg nagyfokú sugárzása követ-45 keztében a hordozó fém csekélyebb sugárzása nem juthatna érvényre. A hőelvezetés csökkentésére előnyös az áramkivezetéseket kis hővezetőképességű anyagokból készíteni. 50 Eddigi ismereteink még nem engedik meg, hogy az adalékfém hatásának módjáról biztosat tudjunk. Azt 'hisszük, hogy az alapfémek az ötvözet képződése után már nem képesek arra, hogy bizonyos, az •55 elektronok emittálását zavaró gázokat felvegyenek vagy ilyeneket a katóda üzeme alatt leadjanak. De az is lehet, hogy az adalékfémek az emittáló rétegek tapadását fokozzák, mert éppen azok a fémek, melyek tiszta állapotban oxidkató- 60 dák hordozóiként használva különösen kedvező eredményeket adnak, rézhez, ezüsthöz vagy aranyihoz adva szintén a legkedvezőbb hatásúak. Színrézzel összehasonlítva réznek és az említett fémeknek 65 ötvözetei légköri behatásokkal szemben is jelentékenyen ellenállóbbak. Ez a körülmény az izzókatódák gyártása szempontjából nagy fontosságú. Szabadalmi igények: 70 1. Izzókatóda, különösen közvetett fűtésű katóda, fémes hordozóval és az utóbbin levő emittáló réteggel, azzal jellemezve, hogy a hordozó olyan ötvözet, mely főrészében rézből, ezüstből vagy 75 aranyból vagy ezeknek a fémeknek valamely kölcsönös ötvözetéből van és mely mint adalékot az elemek periódusos rendszerének 8. csoportjába tartozó fémek közül egy vagy több olyan 80 fémet, előnyösen nikkelt tartalmaz, melyek a felsorolt alapfémekkel ötvöződnek. 2. Az 1. igényben védett izzókatóda foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy 85 a hordozó az adalékfémekből 10%-nál kevesebbet tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett izzókatóda foganatosítás! alakja, azzal jellemezve, hogy az alapfém réz és az ötvö- 90 zet rézen és a periodusos rendszer 8. csoportjába tartozó adalékfémen kívül még körülbelül 1%-icr menő mennyiségiben dezoxidáló szereket, pl. kalciumot, szilíciumot vagy kalciumboridot tar- 95 talmaz. 4. Eljárás az 1. igénypontban vagy az arra következő igénypontok bármelyikében védett izzókatódák előállítására, azzal jellemezve, hogy az ötvözetet vá- 10cj kuumban vagy olyan gázokban állítjuk elő, melyek az ötvözet alkatrészeivel nem lépnek cserebomlásba. 5. A 4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 105 hordozót a kész ötvözetekből állítjuk elő. 6. A 4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hordozót az alapfémekből vagy ezeknek 110