114962. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda ls eljárás előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI Bffiósiö SZABADALMI LEÍRÁS 114962. szám. VlI/j. osztály. — JEI. 4852. alapszám. Izzókatóda és eljárás előállítására. Allg-emeine Elektricitáts-Gesellschaft cégr Berlin. A bejelentés napja 1935. évi június hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi július hó 11-ike. Ismeretes, hogy villamos ki sütőedények izaókatódáinál a fűtőenergiának sugárzás okozta veszteségeit azzal csökkenthetjük, hogy az emittáló rétegeket és ezek tartóit 5 olyan anyagokból készítjük, melyeknek az üzemi hőmérsékleten, összes kisugárzása lehetőleg alacsony. Hordozó fémeknek, különösen arany, ezüst, réz vagy a felsorolt fémeknek egy-10 mással való ötvözetei alkalmasak. Míg pl. a nikkel sugárzása a fekete test sugárzásának körülbelül 15%-a, addig a réz sugárzása csak körülbelül 4%. A szokásos szerkezetű közvetett fűtésű izzókatóda, 15 melynek ekvipotenciális katódrétegét fémhüvely alkotja és melynek emittáló bevonata földalkálioxidból van, ha a hüvely anyaga nikkel, körülbelül 4 Watt fűtőteljesítményt igényel, míg ugyanez a 20 katóda rézhüvellyel csak 2 Wattot fogyaszt. A rézből, ezüstből vagy aranyból készült katódáknak azonban az a hátrányuk, hogy emissziójuk igen különböző és élettartamuk sem kielégítő. Olyan 25 oxidkatódák, melyeknek hordozói az említett fémek valamelyikéből készülnek, emittálókópességüket rendszerint már rövid üzemi idő után elveszítik. Ügy vélik, hogy ez a jelenség azzal függ össze, hogy 30 a hordozó fémből gázok szabadulnak fel, de ezt a feltevést eddig még semmivel sem tudták, bebizonyítani. Azt találtuk már most, hogy oxidkatódákat, melyeiknek hordozóit csekély sugárzóképességű fémek al-85 kotják és melyek élettartamuk és az emisszió egyenletessége tekintetében az eddig ismertté vált nikkel- vágy platinakatódákkal tökéletesen egyenértékűek, úgy sikerül előállítani, hogy a színfémek (réz, ezüst vagy arany) vagy kölcsönös öt- ia» vözeteik helyett az említett fémeknek olyan ötvözeteit használjuk, melyek a csekély összes sugárzású alapfém mellett még kis mennyiségben meghatározott más fémeket tartalmaznak. így pl. különösen 45-jó eredményeket érünk el olyan hüvelyekkel, melyek 99.9—95% réz és 0.1—5% nikkel ötvözetéből vannak. Hasonló hatása van kobaltnak, platinának, irídiumnak, ozmiumnak, ruténiumnak, rodiumnak és 50, palládiumnak is, tehát az elemek periódusos rendszerének 8 csoportjába tartozó azoknak a fémeknek, melyek rézzel, ezüsttel vagy arannyal ötvöződnek. Célszerű, ha az adalékot nem vesszük 55.. akkora mennyiségben, hogy az alapfémnek kedvező sugárzási tulajdonságai ennek következtében veszendőbe mennek. A réz, ezüst és arany és az említett fémek ötvözeteinek sugárzóképessége a színfém összes sugárzásától csak kevéssé tér el, ha az adalékkal nem megyünk meghatározott határérték fölié. Ez a határérték a különböző fémadalékok számára nem egyforma. Általában azonban azt mondhat- 65 juk, hogy olyan ötvözetek, melyek 10%-nál több adalékfémet tartalmaznak, sugárzási tulajdonságaik tekintetében már neon oly kedvezőek, de azokat katódák hordozóinak aílkalmazva, a hosszú élettartam előnyét megőrizzük. Az efajta ötvözetekből készült katódákat különféle módon állíthatjuk elő. Ajánlatos, ha lehetőleg tiszta fémekből, pl. eléktrolitrézből és nikkelbarbonilból ka- 75-pott nikkelből indulunk ki és az ötvözetet