114932. lajstromszámú szabadalom • Moduláló berendezés

MAGYAR KIRÁLYI # SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114932. SZÁM. VII j. OSZTÁLY. — K. 13032. ALAPSZÁM. Moduláló berendezés. Dr. Güntlier Krawinkel mérnök Berlin-Lichterfelde-Ost-ban. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi junius hó 11-ike. Minden ismert moduláló eljárásnál, amellyel nagyfrekvenciát kisfrekvenciá­val modulálunk a moduláló fokozat ki­lépő anóda áramkörében a modulált nagy-5 frekvenciájú lengések mellett a moduláló kisfrekvencia-lengések is fellépnek. Alkal­mas szűrőkörökkel általában elnyomják a kisfrekvenciájú lengéseket, míg a nagy­frekvenciájú lengések gyöngítetlenül men­i" nek át ezeken a szűrőkörökön. Ha a mo­duláló kisfrekvencia és a modulált nagy­frekvencia a frekvencia szempontjából tá­vol vannak egymástól, akkor ennél az el­járásnál nem lépnek fel nehézségek. Ha 15 azonban a moduláló kisfrekvencia a frek­vencia szempontjából a modulált nagy­frekvencia legkülső oldalsáv jainak közelé­ben fekszik, akkor élesen elhatárolt szű­résre van szükség, amely jelentős szűrő-20 eszköz felhasználással jár és azonfelül a modulált nagyfrekvencia legkülső oldal­sávjain könnyen fázis és csillapítási el­torzulásokat okoz. Ezzel szemben a találmány olyan mo-25 duláló berendezés, amelynek kilépő áram­körében már csak modulált nagyfrekven­ciájú lengések lépnek fel, úgy hogy ezt követő szűrésre már nincs szükség, még akkor sem, ha a moduláló kisfrekvencia és 80 a modulált nagyfrekvencia legkülső oldal­sávjai a frekvencia szempontjából szoro­san egymás mellett vannak. A találmány szerinti berendezés két mo­dulált nagyfrekvenciájú félhullámnak al-35 kalmas mértani összetevését létesíti a mo­duláló berendezés kilépő részében. A ta­lálmány szerinti berendezés alapelveit a rajz 1. és 2. ábrája tünteti fel. Legyen a modulálandó nagyfrekvencia az 1. ábrán az (a, b) érintkezőkön és has- 40 son ellenfázissal a rajzon feltüntetett nagy­frekvencia átvivőelem közvetítésével az (Rl) és (R2) csövek (Gl) és (G2) rácsára. Az (m, n) érintkezőkön van a moduláló kisfrekvenciájú feszültség. Az (Eg) előfe- 45 sziiltség segítségével mármost mindkét (Rl, R2) csőben olyan nagy negatív előfeszült-» séget gerjesztünk, hogy még a lehető leg­nagyobb kisfrekvencia amplitúdó mellett is csak a nagyfrekvenciájú lengés félhul- 50 láma vezéreije az (Rl) és (R2) csövek anódaáramail. Emellett a (Gl) és (R2) rá­csokon elég nagy nagyfrekvencia-amplitú­dókat feltételeztünk. A 2. ábrán (Rl, R2, alatt az (Rl) és (R2) csövek anódáramait 55 tüntettük fel, mégpedig a moduláló feszült­ség két különböző nagyságú amplitúdójá­nál. Az anóda áramok modulált, nagy­frekvenciájú félhullámokból állanak, még­pedig az (R2) csőben lévő félhullámok 60 mindig az (Rl) csőben lévő félhullámok közeire esnek, minthogy a nagyfrekvencia a két cső rácsára ellenfázissal hat. A talál­mány értelmében mármost az (R2) cső­höz az (R3) erősítőcső csatlakozik, amely 65 az (Ra3) ellenálláson olyan feszültséget létesít, amelynek az (Ra2) ellenálláson lévő feszültséghez képest 180° fáziseltolódása van. Minthogy az (Ral, Ra2, Ra3) ellenállá- 70 son lévő feszültségek a hozzájuk tartozó anódáramokkal arányosak, ezért a. 2. ábra az (Ral, Ra2) és (Ra3) ellenállásokon lévő feszültségeknek időbeli lefolyását is feltünteti. Nyilvánvaló, hogy a 2. ábra 75 első és harmadik sorában feltüntetett mo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom