114930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag-brikettek előállítására

raxmennyiségcket alkalmaztak, még pedig kokszot adó zsíros szén egyidejű alkalmazásával, ami olyan erős salakképződést eredményez, hogy az ilyen brikettek házi 5 tüzelések céljaira alkalmatlanok. Ha a kiindulási anyí^g hamujában esetleg csak igen kevés sziliciumdioxid van, a kötőszerhez adagolandó, megfelelő menynyiségű boraxadag annyira kicsiny volna, 10 hogy folytonos üzemben a pontos adagolás többé lehetséges már nem volna. Ezenkívül az üvegszerű váz is túlságosan rideggé válna. Ennek elhárítására a kötőszerhez ez cselben még sziliciumdioxidot 15 tartalmazó anyagok, pl. ezüsthomok százalékos ad,agát is adjuk, amivel a kiindulási anyag hamutartalmát a kellő százalékos mennyiségű sziliciumdioxidra növeljük. 20 A tapasztalat azt mutatta, hogy a találmány szerinti eljárással készüli brikett magja a tűzben a teljes elégésig összefüggő marad,. Az adalékokat a kölőszerrel előnyösen igen bensőén keverjük, még mi-25 elölt a kötőszert az égethető anyag porával összekevernők. 11a a külön adalékot a kölőszerbe a brikcllező telepben olyan adagolókészftlékkcl vezetjük be, amilyen pl. a szokásos lartány, melynek kilépő nyí-30 lása forgó adagoló tárcsára torkol, az a veszély forog fenn, hogy az adagolás nem eléggé pontos. Foganatosítási példa: 100 kg antracitport (szemcse-nagysága 35 legfeljebb 2 mm) kívánunk brikettekké sajtolni. A finom szén 5»/o analilikai hamut tartalmaz, melynek pl. fele aluminiumszilikát. 2 kg burgonyalisztkeményítőből és J/g kg boraxból keveréket készí-40 lünk, ezt az anlracitmasszához adjuk és a masszát szárazon erősen keverjük. Ezután kb. 4 liter vizet adagolunk be (a vízadag mennyisége függ az antracitporban már jelenlevő víz százalékos mennyisé-45 gélől). Az így kapott masszát előnyösen meleg levegő vagy forró gázok (fáradtgázok) segélyével hevítjük és emellett előnyösen egyúttal gyúrjuk. Végül a kapott pépszerű masszát hengeres sajtóba vezetjük, mely a briketteket sajtolja. Ipari elégés esetén az így készülUbriketteknek az el nem égett részeket is tartalmazó hamumennyisége 6—7»/o, míg az ugyanezen antracitporból boraxadalék nélkül, csupán burgonyalisztkeményítőből ké- 55 szült briketteknek az el nem égeti részeket is tartalmazó hamumennyisége, azonos feltételek mellett történt ipari elégés esetén, 10—13o/o. Szabadalmi igények: go 1. Eljárás brikett előállítására olyan tüzelőanyag-aprólékból pl. antracitporból vagy kokszporból, amelyből a csupán nem-bitumenes szerves kölőszerrel, pl. keményítővel vagy dextrinnel ké- 65 szült brikettek ipari elégés közben úgy esnek szét, hogy az el nem égett részeket is tartalmazó hamujuk mennyisége a tüzelőanyag analitikai hamuszázalékának legalább kétszeresét teszi ki, 70 azzal jellemezve, hogy a tüzelőanyagaprólékhoz a nem-bitumenes szerves kölőszeren felül járulékosan még boraxot vagy más ömlesztő anyagot, mint pl. káliumborátot,' timsót is keverünk 75 olyan mennyiségben, hogy az elégési 'hőmérsékleten a brikett elégbctellenalkatrészeinek keveréke összefüggő, azonban az elégés befejeztével a tüzelőanyag analitikai hamuszázalékát megközelítő poralakú hamuvá széteső, üvegszerű vázzá zsugorodik. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy kb. 2.5 súlyszázalék sziliciumvegyüle-Let tartalmazó hamut adó antracit-, faszén-vagy egyéb kokszszerű aprólékhoz kb. 1/2 súlyszázalék boraxot adagolunk. 3. Az 1. igényben védett eljárás í'oganatosítási módja azzal jellemezve, hogy 90 a kiindulási anyag hamujának sziliciumdioxid-lartalmát mesterségesen, pl. ezüslhomok adagolásával arra az érlékre növeljük, amely az üvegszerű váz keletkezéséhez szükséges. 95 «