114930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag-brikettek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114930. SZÁM. íl/a. OSZTÁLY. — H. 9236. ALAPSZÁM. Eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására. Hazelzet Leendert Johaimes Jacobus kereskedő, Rotterdam-ban (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi december hó 29-ike Hollandiai elsőbbsége 1933. évi január hó 2-ika. A találmány eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására tüzelőanyagtörmelékből, pl. antracit porából vagy más égethető anyagból, mint faszén porából, koksz porá-5 ból, pl. grudekokszból (barnaszénkokszból), földolaj kokszból stb. A találmány célja oly brikettek előállítása, melyek tulajdonságai elégetés közben a kiindulási anyagok tulajdonságait, 10 így pl. a hamuképződés, a füstképződés, az elégés tartama, a salakképződés tekintetébeji, lehetőleg megközelítik és melyek a szállításhoz szükséges szilárdsággal is rendelkeznek. 15 Ismeretes brikettek előállítása tüzelőanyagaprólékból szurok vagy nem bitumenes kötőszerek felhasználásával, amilyen pl. a dextrin, keményítőliszt. Kitűnt azonban, hogy rendkívül nehéz oly bri-20 kettek előállítása, melyek hamutartalma igen kicsiny és a kiindulási anyag hamutartalmának legalább megfelel,. így pl. egészen jó antracitpor felhasználásával, melynek hamutartalma csak 6°/0

, a tüzelési 25 próbák eredményeképen gyakran 16°/oj

nál is magyohb hamutartalmat találtak, már pedig az ilyen brikett különösen házi tüzelések (kályhákban és nyitott tűzhelyeken való elégetés) céljaira teljesen alkal-30 matlan. A vizsgálatok azt is mutatták, hogy a hamu nagy százalékos mennyiségben el nem égett anyagot tartalmazott. Ez eredményezte azt, hogy e brikettek a tűzben egyszerűen szétestek, tűzben való szilárd-85 ságuk tehát nem volt kielégítő. A találmány lehetővé teszi oly brikett előállítását, melynek a kiindulási anyag hamutartalmától lényegesen el nem térő, igen kis hamutartalma van és mely tüzelés közben kellően szilárd, tehát nem esik 40 szét. A találmány szerint tüzelőanyagaprólékhoz kötőszeren felül olyan járulékos anyagot is keverünk, mely a brikett elégési hőmérsékletén a tüzelőanyagaprólék ha- 45 mujában tartalmazott alkatrészekkel öszszefüggő, az elégés befejeztével azonban poralakú hamuvá széteső vázat alkot. Ilyen járulékos anyagként a kötőszerhez a kiindulási anyag hamujában foglalt szili- 50 kát- vagy sziliciumdioxid-tartalomnak megfelelő mennyiségű boraxot vagy ezen sóval egyenértékű más anyagot, pl. káliumborátot vagy timsót adhatunk, úgy hogy az elégési hőmérsékleten az eléghetetlen bri- 55 kettalkatrészek keveréke a brikettben iívegszerű vázzá zsugorodik (szintéről) össze. A beadagolt boraxmennyiség a tüzelőanyagnak kb. 1/2 súlyszázaléka. Boraxnak és egyéb anyagoknak brikett 60 előállításához való beadagolása önmagában véve ugyan ismeretes, azonban az ilyen adalékokat eddig vagy azért alkalmazták, hogy ezzel a hideg brikettnek időjárási befolyásokkal szembeni állékony- 65 ságát növeljék, mely célnak megfelelően csak olyan kis mennyiségű boraxot adagoltak be, mely az elégésnél a szinte paláshoz és a vázképződéshez elégséges nem volt, vagy pedig a boraxadaggal poralakú 70 hamurészek képződését kizáró salakképződést kívánták elérni, mely célnak megfelelően ez ismert esetben viszont aránylag nagy (a szénsúly l°/o-ánál nagyohb) bo-