114920. lajstromszámú szabadalom • Ingaszerkezet rugólemezzel rugalmasan alátámasztott ingával

lennie és másrészt az ingrúdnak a lemezen való rögzítésére való fejet, valamint a lemez befogására való talpat a lemez anyagából kell előállítani, a találmány s) szerint a következőképen járunk el. A rúdból, amelyből az említett elemeket alakítjuk, első sorban a felvágott (1) feszítőfejet létesítjük, amely a (2) ingarúd felvételére való. (3) szorítógyűrű tartja össze AO a két részt. Azután a fej alsó végén és a rúd tengelyével összeeső X—X síkban felületet létesítünk, melyhez a lemezrugót, megmunkálásánál, viszonyítjuk, majd az X—X-szel párhuzamos Y—Y síkban mát5 sik felületet létesítünk. E két felület a fej alsó végéhez (la, lb) vállakkal csatlakozik, amelyek között (h) magasságkülömbség van; az így keletkezett aszimmetria folytán, a rugórész lengő részének súly.20 pontja, tekintet nélkül a sík egyik oldalán (4a)-nál jelen lévő anyagra, az X,—X síkban fekszik. Az (5) lemezrugót úgy kapjuk, hogy az X—X és Y—Y síkok között levő anyagot az (1) darabon, pontos meg-25 munkálással, a kívánt vastagságig eltávolítjuk. A lemez rugalmasságát tetszőleges alakú, pl. kerek, négyszögletes nyílás elrendezésével fokozhatjuk. Az inga (2) rúdja pl. ömlesztett kvarc-30 ból vagy más. a később megadandó feltételeknek megfelelő anyagból készülhet. Kvarc vagy más szigetelő anyag alkalmazásánál, annak felületét platinával, ezüsttel stb.-vel való bevonással, elektro-35 mosam vezetővé tehetjük. A bevonat célja, hogy az inga mozgását határoló ütközők súrlódása folytán az ingában keletikező elektromosságot a földbe vezesse. A (2) ingarud (3. ábra) egy vagy több 40 felhasított és (6a, 7a, 8a) csavarokkal összetartott (6, 7, 8) fémtömegeket hord. E tömegek egyikét, az alább ismertetendő módon, az inga rögzítésénél is felhasználhatjuk. 45 A (2) rúd szükséges tulajdonságait és a tömegek felerősítésének módját az (5) ílemezrugó rugalmassági moduluszáimak hőmérsékleti tényezője révén határozzuk meg, melynek a különböző fémpróbáknál 50 0-tól eltérő pozitív vagy negatív értéke lehet. Ha ez a tényező nulla vagy negatív, akkor a (2) rudat ömlesztett kvarcból készítjük. Ha nulla, akkor a 3. ábra szerinti tömegeket rendezzük el. Ha negatív, akkor 55 a 4. ábra szerinti elrendezést választjuk, melynél a (2') cső alsó végén alkalmas hőtágulási hőtényezőjű anyagból való (2'b) tömeget rendezünk el; a (2') cső a (2) rúdra van tolva és ez utóbbin, felső végével, tetszőleges módon van rögzítve, «o Ha végül az említett tényező pozitív, akkor a kvarcot célszerűen nemmágneses anyaggal helyettesítjük, amelynek tágulási tényezője, legalább első megközelítésében, az inga hőmérsékleti tényezőjének 65 kompenzációját megengedi. Erre a célra pl. platinát, tisztán vagy ötvözve, vékony cső alakjában használunk. Az ismertetett intézkedésekkel fontos hibaforrást sikerül kiiküszöbölnünk, mivel 70 gyakorlatilag lehetetlen a lemezrugót oly anyagból készíteni, amelynek rugalmas tulajdonságai a hőmérséklettől teljesen függetlenek; még ha pl. „Elinvar"-t használunk, akkor is ezeket a tulajdonságo- 75 kat, kísérletről-kísérletre, a hőmérséiklet bizonyos mértékben befolyásolja. A tömböt, amelyből a rugólemezt kimunkáljuk, az anyag homogénné tételére és a rugalmas tulajdonságok idővel fellépő 80 változásainak meggátlására, hőkezelésnek is alávetjük. Ez a kezelés lényegében megegyezik azzal, melynek kronométerek c s a var rugóit alávetik. Az ismertetett mozgórészt, helytálló, 85 igen stabil állvány hordja. Ez az állvány arra való, hogy a lemezrugó alsó végét a (4b) íész beszorításával rögzítse: azonkívül megkönnyíti a mozgórész elhelyezését — a lemezrugó kímélése közben — és 90 lehetővé teszi az inga kilengéseinek pontos megfigyelését és a mozgórésznek szállítás közbeni rögzítését. A rögzítő szerkezetnek két hordozó része van, amelyek együttesen egy egye- 95 nest határoznak meg, még pedig az inga tengelyét. Ez az egyenes azt a felületet, amelyhez a rugó szorul, vagy felső részében metszi, vagy pedig az említett felü-1 tel párhuzamos; a kettő közötti távol- 100 ság tetszőlegesen kicsiny lehet. A keret (3. ábra) (9) állványból áll, amely lehető nagy stabilitás biztosítására bordás. Alsó vége (9a) talpat, felső vége (9b) fejet alkot. A (9a) talp és a (9b) fej 105 végeit, üzemben, egy másik (10) állvány köti össze egymással. A (10) állványt (11) csavarok rögzítik helyzetében, melyeknek oldása után a (10) állvány eltávolítható. Emellett a (9a) talp és a (9b) fej között 110 szabad tér keletkezik, amely a mozgórész könnyű kicserélését engedi meg, a rugó vagy az ingamozgás megfigyelésére való jegy megsérülésének kiküszöbölését célzó, mindennemű óvóintézkedés betartásával. 115 A feltüntetett kiviteli példában ez a