114919. lajstromszámú szabadalom • Billenőemelős kapcsoló

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114919. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. M. 10554. ALAPSZÁM. Billenőcmelős kapcsoló. Máté Ernst g-yáros Wien. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 8-ika. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 24-ike. Az isimért billenőemelős kapcsolók egy részénél a működtető fog anty út nyitott ágyazóc-sészékkel ágyazzák az alz&tba inimellett az egyes részeket a billenő-5 emelő-szerkezet nyomóragója foglalja össze. A találmány szerint a működteitőemelőn az ágyazócsészék, ill. ágyazócsapok léte­sítésére alkalmazott nyúlványok iitkö-10 zokké, vagy vezetőpályákká vannak ala­kítva, amelyek az alzat ütközőivel, illetve vezetőpályáival akként működ­nek együtt hogy a működtetőiemelő egy­részt a többnyire valamely felső kengye-15 len alkalmazott ágyazócsap, ill. ágyazó­csésze és másrészt az alzat között kény­szerűen vezetődik. Ezzel az elrendezéssel nemcsak a billenőemelő kiugrását gátol­juk meg, haneon egyúttal megakadályoz-20 zuk, hogy az alziattengely irányában ki­fejtett nyomás a kapcsolórugóra terjed­jen át, aimi a bevezetésben említett szer­kezeteknél a kapcsolótagnak pályájából való kiröpítését okozhatná. 25 Ha a billenthető kapcsolószervnek, pl. oldalt hozzáillesztett csapok alakjában ki­alakított helytálló forgástengelye van, úgy a működtetőemelőn levő vezeitőpá­lyák célszerűen lefedik az alzatban a csa 30 pok, vagy efélék felvételére alkalmazott ágyazóosészéikiet, ami a kapcsolószervnek kiesését is kifogástalanul megakadá­lyozza. Emellett egyidejűleg a kapcsoló villamos szigetelése is javítható, mert 35 miután a működtetőfogantyú nyúlvá­nyainak homlokfelületei és vezetőpályái a megfelelő alzatfelületebhez szorosan csatlakoznak, a kapcsolószervnek több­nyire áram alatt levő csapjait minden ol­dalról szigetelőfalak veszik körül. 40 A működtetőfogantyún alkalmazott üt­közők továbbá a működtetőfogantyú út­ját haitárolják akként, hogy oldalaikikal a felső kengyel zárófelületeihez ütköznek. A falba sülyesztetten szerelendő kap lo­csolóknál a működtetőefmelő ágyazócsiap­jait, valamint a működ tetőemelő útjának határolására való ütközői el ül eteket cél­szerűen közvetlenül a betétkereten ren­dezzük el. Ily elrendezés alapja a rajzon 50-feltüntetett foganatosítás! példának. (1) az alzat, (2) a hozzászegeeselt betét­kenet, amelyet isimért módon (3) feszítő­kapcsok rögzíteniek a falidobozban. (4) a szigetelőanyagból sajtolt működtető- 55. emelő, amelyet a 3. ábra külön, távlati nézetben tüntet fel. A kapcsolószerv üre­ges (5) szigetelőcső, amelyre a fémből ké­szült (6) híd van feltolva. A híd véged az (5) alzat (8) ágyazócsészéibe illesztett (7) 60 ágyazócsapokká vannak meghajlítva. A működtetőtag és a kapcsolószerv közötti mozgásátvivő kapcsolatot, ismert módon, a (9) rugó, a (10) rugótányér és a működ­tetőtagba beilesztett (11) kapcsolórész 16 65-tesíti, amelynek legömbölyített (12) vége van. A működtetőemelőnek alsó végén két oldalsó (13) nyúlványa van, amelyek felső oldalukon (14) ágyazóosészékké van- 70 nak kivájva, míg alsó oldalukon (15) hen­geres vezetőpályájuk van. A (14) vája­tokba a (2) betétkeretnek ágyazócsapok­ként működő (16) szárnyai nyúlnak bele. A (15) hengeres vezetőpályának az alza- 75-ton (17) hengeres pályák felelnek meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom