114911. lajstromszámú szabadalom • Dilatációs sínkötés és ehhez való gyártási eljárások

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114911. SZÁM. V/a/l. OSZTÁLY. — K. 12520. ALAPSZÁM. Dilatációs sinkötés és ehhez való gyártási eljárások. özv. Katona Lajosné magánzó Budapest és Magyar Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak cég' Budapest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 8-ika. A találmány dilatációs, vagyis a sinek hőokozta hosszváltozásait kiegyenlítő sínkötések és ezek gazdaságos gyártása. Nevezetesen, ilyen sínkötések javított 5 szerkezeti megoldásáról, valamint, ezzel összefüggésben, a gyártás egyszerűsbítéséről és olcsóbbá tételéről van szó. Szem előtt tartjuk főként az, olyan be vált rendszerű sínkötéseket, amelyeknek 10 ívelt illesztési felületű fejrészeik vannak, amilyen pl. 100.1-37. sz. magyar szabadalom ismertette, Csilléry-féle sínkötés, amely az illesztési hézag nyitása esetén a járműkerekek zökkenésmentes áthaladá-15 sát biztosítja. Az ilyen sínkötések eddig újrr

készültek, hogy egyrészt az illesztési iclületeket a fejrészen az ívelésnek megfelelő alakra, másrészt pedig a gerinc- és talprészeket — a szükséges vezetőfelületek létesítése végett — a sín középsíkjáig terjedőle^ maróval és gyalupadon hidegen lemunkálták, azután pedig az összekötő csavarok elhelyezésére és egyben a legyengített síngerinc megerősítésére a külső oldalon egy-, egy hevedert tettek a sínfej rá a talp közé. Ezt a költséges megmunkálást csökkentendő, a találmány szerint mindenekelőtt a sínvégeket úgy alakítjuk, hogy a síngerincet meggyengíteni ne kelljen, vagyis, hogy az az illesztés helyéi) is legalább is eredeti keresztszelvényének megfelelő vastagságban megmaradjon. Ez nemcsak szilárdsági szempontból elő nyös, hanem a gyártást gazdaságosabbá teszi. 20 25 30 Ezt az egyszerű szerkezeti változtatást többféleképen érhetjük el. Egyik eljárás abból áll, hogy a normál sínek összekapcsolandó végeit a mellékelt 40 rajz 1. Abrájabeli felülnézet szerint a fejrósz illeszkedő felületének kezdeti luelyén kettős könyökben (lényegileg eltorzított Z-alakban) kihajlítjuk, vagyis oldalirány- í5 ban eltoljuk, még pedig az eredeti gerincvastagság felének megfelelő mértékben. Azután a fejrész, ívelt illeszkedő felületét megmunkálva, a talprészt a gerincfelület sziintjében levágjuk, végül pedig a fejnek 50 és a talpnak a külső oldalon kiálló széleit legyaluljuk. így a 2. ábrán felülnézetben és a 3. ábra középső keresztmetszetben látható illesztést kapjuk, amelynél az, (1) ge- 55 rincréiszek teljes szelvényükben egymás mellé kerülnek és ezeknek felfekvő belső (2) IVliile!e. mint vezető felület, a sínek középsíkjába került. (3) jelöli a korona illesztési felületeit. 60 A meghajlítást melegen, célszerűen alakverő vei végezzük. Egy másik, még célszerűbb eljárás az, hogy a tulajdonképeni sínkötést alkotó részeket, vagyis a sínek egymással kapcso- 65 lódó végeit, különálló darabokként állítjuk elő, amelyeket a normál-szelvényű vágánysínekhez erősítünk, pl. a 107.767. sz. magyar szabdalom szerinti Katona-féle zsugorodó sarús sínkötéssel. Ezeket a da- 70 rabokat pedig nem készre hengerelt sinek-Ml, ezek átalakítása és hideg megmunká-