114887. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmelegítő szerkezet
MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114887. SZÁM. XXI/a. OSZTÁLY. — I. 3022. ALAPSZÁM. Folyadékmelegítő szerkezet. Dr. Jeszenszky Zoltán magánhivatalnok Budapest. A bejelentés napja 1935. évi október hó 5-ike. A találmány folyadókmelegítő szerkezet, mely különösen olyan helyeken alkalmazható célszerűen, ahol-nélkül, hogy vízvezetéki víz állna rendelkezésre — na-5 gyobb mennyiségű folyadékot, pl. ipari vagy háztartási célokra, mosáshoz, fürdő készítéséhez szükséges vizet, stb. kell felmelegíteni ós a felhasználási helyre (mosóüst, fürdőkád, stb.) átszállítani. 10 f A találmány szerinti folyadékmegelítőnél a szükséges összes folyadékmennyiségnek csak kisebb részét melegítjük fel és azt a kívánt, célszerűen a forrponthoz közel álló hőfok elérése után önműködően 15 a felhasználás helyére juttatjuk, ahol a forró folyadék — a használati hőmérséklet beállítására — hideg folyadékkal keverhető. így pl. fürdő- vagy mosóvíz készítéséhez a vizet a folyadékmelegítőben 20 célszerűen közel 100 C°-nyi hőfok elérése után a raosóüstbe, vasy a fürdőkádba ürítjük át, ahol azt a mosó- vagy fürdőhőmórsóklet eléréséig hideg vízzel elegyítjük. 25 A. találmány értelmében a felmelegített folyadék átürításét vákuumhatású szívószerkezettel (szifonnal, szivornyával) önműködően végezzük, úgy hogy a vízmelegítőben felmelegített folyadéknak a 30 használati helyre (a keverőtartályba) való szállításához nem kell a folyadékot áttölteni, hanem csupán a folyadékmelegítőtől a felhasználási helyhez menő vezeték elzárószervét, kell nyitni, mire a folyadék 85 önműködően áttöltődik. A berendezés használata tehát igen kényelmes és egyszerű. A találmány továbbá a vízmelegítőnek olyan kialakítása, hogy az a keverőtartályhoz (pl. fürdőkádhoz) képest bár- 40 miiyen viszonylagos helyzetben állítható fel, végül a találmány lehetővé teszi a folyadéktartály tisztítását, anélkül, hogy a folyadékmelegítőnek a falbakötött részekkel, pl. fűtőkályha füstcsöveivel való 45 összekötését meg kellene bontani, illetőleg széjjel kellene szerelni. A folyadókmelegítő szerkezet fűtése szilárd, vagy cseppfolyós tüzelőanyag elégetésével, gázzal, villamos árammal, vagy 50 közvetve, pl. fűtőcsöveken átvezetett füstgázokkal vagy bármilyen más módon történhetik. A mellékelt rajzon a találmány példa képeni foganatosítási alakjaként fürdő- 55 berendezést tüntettünk fel, de a találmány számos más, különösen háztartási és ipari folyadékmelegítési célra alkalmas. Az 1. ábra a fürdőberendezés függőleges középmetszete, a 60 2. ábra felülnézete. A 3—6. ábrák a vízmelegítőt és a fürdőkádat különböző viszonylagos elrendezésekben szemléltetik. A vízmelegítő alsó része az (1) tűztér, 65 melyben a tüzelőanyagot a (2) rostélyon égetjük el. Az égési levegő a (3) nyílásokon lép be. A tűztér felső peremén a felül nyitott (4) víztartály nyugszik, melynek belső (5) 70 részét a füstgázokat elvezető csatornának alakítjuk ki, még pedig, a fűtőfelület megnövelésére, az (5) csatornát célszerűen két, vagy több (5a, 5b) cső alkotja. Az égéstermékeket a (6) cső a kéménybe ve- 75 zeti el. A (4) víztartály vízszintes keresztmetszete, legalább alul, ahol az (1) tűztér