114887. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmelegítő szerkezet

MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114887. SZÁM. XXI/a. OSZTÁLY. — I. 3022. ALAPSZÁM. Folyadékmelegítő szerkezet. Dr. Jeszenszky Zoltán magánhivatalnok Budapest. A bejelentés napja 1935. évi október hó 5-ike. A találmány folyadókmelegítő szerke­zet, mely különösen olyan helyeken al­kalmazható célszerűen, ahol-nélkül, hogy vízvezetéki víz állna rendelkezésre — na-5 gyobb mennyiségű folyadékot, pl. ipari vagy háztartási célokra, mosáshoz, fürdő készítéséhez szükséges vizet, stb. kell fel­melegíteni ós a felhasználási helyre (mosóüst, fürdőkád, stb.) átszállítani. 10 f A találmány szerinti folyadékmegelítő­nél a szükséges összes folyadékmennyiség­nek csak kisebb részét melegítjük fel és azt a kívánt, célszerűen a forrponthoz közel álló hőfok elérése után önműködően 15 a felhasználás helyére juttatjuk, ahol a forró folyadék — a használati hőmérsék­let beállítására — hideg folyadékkal ke­verhető. így pl. fürdő- vagy mosóvíz ké­szítéséhez a vizet a folyadékmelegítőben 20 célszerűen közel 100 C°-nyi hőfok elérése után a raosóüstbe, vasy a fürdőkádba ürítjük át, ahol azt a mosó- vagy fürdő­hőmórsóklet eléréséig hideg vízzel ele­gyítjük. 25 A. találmány értelmében a felmelegített folyadék átürításét vákuumhatású szívó­szerkezettel (szifonnal, szivornyával) ön­működően végezzük, úgy hogy a víz­melegítőben felmelegített folyadéknak a 30 használati helyre (a keverőtartályba) való szállításához nem kell a folyadékot át­tölteni, hanem csupán a folyadékmelegítő­től a felhasználási helyhez menő vezeték elzárószervét, kell nyitni, mire a folyadék 85 önműködően áttöltődik. A berendezés használata tehát igen kényelmes és egy­szerű. A találmány továbbá a vízmelegítőnek olyan kialakítása, hogy az a keverőtar­tályhoz (pl. fürdőkádhoz) képest bár- 40 miiyen viszonylagos helyzetben állítható fel, végül a találmány lehetővé teszi a folyadéktartály tisztítását, anélkül, hogy a folyadékmelegítőnek a falbakötött ré­szekkel, pl. fűtőkályha füstcsöveivel való 45 összekötését meg kellene bontani, illető­leg széjjel kellene szerelni. A folyadókmelegítő szerkezet fűtése szilárd, vagy cseppfolyós tüzelőanyag el­égetésével, gázzal, villamos árammal, vagy 50 közvetve, pl. fűtőcsöveken átvezetett füst­gázokkal vagy bármilyen más módon tör­ténhetik. A mellékelt rajzon a találmány példa képeni foganatosítási alakjaként fürdő- 55 berendezést tüntettünk fel, de a találmány számos más, különösen háztartási és ipari folyadékmelegítési célra alkalmas. Az 1. ábra a fürdőberendezés függőleges középmetszete, a 60 2. ábra felülnézete. A 3—6. ábrák a vízmelegítőt és a fürdő­kádat különböző viszonylagos elrende­zésekben szemléltetik. A vízmelegítő alsó része az (1) tűztér, 65 melyben a tüzelőanyagot a (2) rostélyon égetjük el. Az égési levegő a (3) nyíláso­kon lép be. A tűztér felső peremén a felül nyitott (4) víztartály nyugszik, melynek belső (5) 70 részét a füstgázokat elvezető csatorná­nak alakítjuk ki, még pedig, a fűtőfelület megnövelésére, az (5) csatornát célszerűen két, vagy több (5a, 5b) cső alkotja. Az égéstermékeket a (6) cső a kéménybe ve- 75 zeti el. A (4) víztartály vízszintes keresztmet­szete, legalább alul, ahol az (1) tűztér

Next

/
Oldalképek
Tartalom