114881. lajstromszámú szabadalom • Törőgép beállítható tengelytávolságú törőhengerekkel

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114881. SZÁM. XYII/f. OSZTÁLY. — -B. 13097. ALAPSZÁM. Törőgép beállítható tengelytávolságú törőhengerekkel. Büchler Endre magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 19-ike. A találmány törőgép beállítható tengelytávolságú törőhengerekkel, melyek egymásbakapaszkodó forgásátviteli szervek útján akként vannak egymáshoz kap-5 esolva, hogy kényszerűen ellentétes értelemben forognak. A jelzett fajtájú ismert törőgépeknél a tengelytávolság változtatásának lehetőségét úgy biztosítják, hogy a két törőhen-10 g'er tengelycsapjára egy-egy, egymásba közvetlenül kapaszkodó olyan fogaskereket erősítenek, melyek fogai a szabványosnál magasabbak úgy, hogy a két hengertengely távolsága növelhető vagy 15 csökkenthető anélkül, hogy a két fogaskerék fogai közötti kapcsolódás megszűnnék. Az ilyen hajtás hátránya, hogy a szabványos fogmagasság csak aránylag kis mértékben növelhető úgy, hogy a ten-20 gelytávolság növelése vagy csökkentése is csak nagyon szűk határok között lehetséges; további hátrány, hogy a tengelytávolság maximuma esetében a nyomatékot csak a foghegyek viszik át, ami a fogas-25 kerekek idő előtti elkopására és törésére vezet; hátrányos e megoldás azért is, mert a fogprofil kedvezőtlen kiképzésére vezet, miért is a fogaskerékátvitel e megoldásnál aránylag rossz hatásfokkal dolgozik. 30 Ismeretesek a tengelytávolság változtatásának lehetővé tételére oly hajtások is, melyeknél a két hengert egymással közbeiktatott, a két hengertengelyre merőleges tengelyű kúpkerekek, csavarkerekek vagy 35 csigakerekek kapcsolják össze. Ennél a megoldásnál a tengelytávolság változtatását úgy érik el, hogy azt a kúpkereket, csavarkereket, csigakereket, mely az elállított hengert hajtja, a közbeiktatott előtéttengelyen a hengertengely elállításá- íO nak megfelelően eltolják. Ennek <HZ EL hátránya, hogy minden egyes tengelytávváltoztatás a fogaskerekek újbóli pontos beállítását teszi szükségessé, ami az üzemvezetés szempontjából mindeníkor 45 kényes feladat. A találmány célja az előbbiekben jelzett hátrányok kiküszöbölése olyan megoldással, melynél a hengerek hajtása az ismert közvetlen kényszerkapcsolás, továbbá az 50 ugyancsak ismert, közbeiktatott előtéttengely mellőzésével történik és a forgást átvivő összes fogaskerekek közötti tengelytávolság a hengertávolság elállítása esetén is változatlan marad. Ezt a találmány 55 szerint úgy érjük el, hogy a törőhengerek tengelyére erősített forgásátviteli szervek párosszámú s egymásba, valamint az említett forgásátviteli szervekbe is állandó kölcsönös tengelytávolságban kapaszkodó 60 forgásátviteli segédszervek útján közvetve vannak kényszerűen egymáshoz kapcsolva és hogy a törőhengerek közül legalább az egyik a rajta levő forgásátviteli szervbe kapaszkodó forgásátviteli segédszerv ten- 65 gelye körül kilendíthetően van ágyazva. A találmányt még részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az (a) és (b) törőhengerek (al), illetve (bl) tengelyére egy-egy (c), illetve (d) homlokfogaskerék van ékelve; a (c) ós (d) fogaskerekek nem kapcsolódnak egymással, hanem e kerekek mindegyike egy-egy (e), illetve (f) homlokfogaskerékkel kapcsolódik; ezek az (e) és (f) fogaskerekek a 75