114879. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínérintkező berendezés

áll és ezt kifogástalanul működteti, ha az (1) sín fölött vonat halad el. Ha azonban ez a nyugalmi állapot, pl. talpfasüllyedés következtében megváltozik, úgy az (1) sín 5 a (13) talpfához képest viszonylagosan magasabb helyzetbe kerül és ennek megfelelően a (2) átvivőemelőt és a (4) kapcsolóemelőt oly állásba hozza, amelynél az (5) tapintószerv a (6) kapcsolószervtől 10 annyira eláll, hogy az esetleg a (4) kapcsolóemelőnek a legnagyobb kilengésénél sem érhetné el többé a (6) kapcsolószervet és ezt nem is működtethetné, ha a tapintószerv nem volna a találmány sze-15 rinti módon kialakított. Az (5) tapintószerv ugyanis a találmány szerint, pl. az 1. ábra szerinti kivitelnél, a (4) kapcsolóenielő szabad végén kialakított (4') hüvelyben elforgás ellen biztosí-20 tottan és a (6) kapcsolószerv irányában eltolhatóan ágyazott csúszódarab, amelyet a (4') hüvelyben elrendezett (4") rugó állandóan a (6) kapcsolószerv felé feszít ós amelynek szabad végén, a (6) kapcsolószerv 25 felé fordított alsó oldalán, (7) ékfelülete van, amelynek a (6) kapcsolószerv felső végével állandó érintkezésben kell lennie, mert az (5) tapintószervnek a (6) kapcsolószervtől, a hozzátartozó vágánysza-30 kasz esetleg fellépő nyugalmi állapotváltozásaival történő eltávolodásánál a (4") rugó az (5) tapintószervet a mindenkori távolságnak megfelelően előretolja és ezáltal a (7) ékfeliiletnek mélyebben fekvő 35 részét hozza a (6) kapcsolószervvel érintkezésbe, tehát a két (5) és (6) szerv között a szükséges érintkezést állandóan fenntartja. Ennek következtében a hozzátartozó vágányszakasz nyugalmi állapotvál-40 tozása a sínérintkezőberendezés üzemének megzavarását vagy működésének a meggátlását sohasem idézheti elő. Az (5) tapintószerv és a (6) kapcsolószerv közötti érintkezés bensőbbé tételére előnyös a (6) 45 kapcsolószervnek az (5) tapintószervvel érintkező végét a tapintószerv (7) ékfelületének a lejtésével megegyezően lerézselni. A tapintószervnek a 4. és 5. áhrán fel-50 tüntetett kiviteli alakja az előzőkben leírt ós az 1. ábrán feltüntetett kiviteltől abban különbözik, hogy a tapintószerv a (4) kapcsolóemelő szabad végében, a (6) kapcsolószervvel egytengelyűen ágyazott (5) 55 csavarcsapszegként van kialakítva, amelynek alsó vége a (6) kapcsolószerv szabad felső végével érintkezik és amelynek az azt kerületi irányában feszítő (15) csavarrugó oly forgatónyomatékot ad, hogy tengelyirányban állandóan a (6) kapcsoló- 60 szerv felé törekszik mozogni és ezáltal e csavarrugó útján a (6) kapcsolószervvel állandó érintkezésben marad. A (15) rugó előnyösen a (4) kapcsolóemelőn az (5) csavarcsapszeg körül forgathatóan ágyazott 65 (16) tokban elrendezett, amellyel a (15) rúgó egyik vége összekötött; e rúgó másik vége a csavarcsapszeg (5') hosszhasítékába, tengelyirányban eltolhatóan, beakasztott. A toknak (17) akasztófogkoszo- 70 rúja van, amelybe a (16) toknak a (15) tekercsrúgó által való visszaforgatását megakadályozó (18) akasztókilincs (5. ábra) kapaszkodik. E szerkezettel a (16) tok megfelelő forgatásával a (15) rugónak 75 megfelelő feszültséget adhatunk. A 6. és 7. ábrán az (5) tapintószerv a (4) kapcsolóemelő szabad végén, a (6) kapcsolószerv tengelysíkjában forgathatóan ágyazott könyökemelő, amelynek egyik §o karja a (6) kapcsolószerven fekszik fel, míg a másik karja felfelé nyúlik és a vele hegyes szöget bezáró, a (4) kapcsolóemelőn helytállóan elrendezett ellentámaszszal, pl. (4a) szarvval szembenállóan el- §5 rendezett. A könyökemelőalakú (5) tapintószerv felfelényúló karja és a (4a) szarv között levő, lefelé szűkülő közben valamely feszítőtest, előnyösen (5a) görgő vagy henger ágyazott, amely akár ön- 90 súlyának, akár pedig a (4) kapcsolóemelőn megerősített (5b) rúgónak a hatása alatt állandóan az emelőkar és a (4a) kar közé nyomódik és ezzel egyrészt a könyökemelőt, ill. az (5) tapintószervet a (6) 95 kapcsolószerv felé forgatni igyekszik, ill. feszíti, másrészt pedig egyidejűleg önzáróan hat ós így az (5) tapintószervnek a (6) kapcsolószervvel való visszaforgatását megakadályozza. JQQ Az (5) tapintószerv további foganatosítási alakja a 9. ábrán látható. Ez a 6. és 7. ábrán feltüntetett kiviteli alaktól abban tér el, hogy az itt is könyökemelőként, ill. kétkarú emelőként kialakított (5) 105 tapintószervnek a szabad karja a (4) kapcsolóemelőn forgathatóan ágyazott (22) körhagyótárcsa kerületére fekszik fel, amelynek a (22') rugó oly forgatónyomatékot ad, hogy az egyrészt az (5) tapintószervet állandóan a (6) kapcsolószerv felé forgatni igyekszik, ill. feszíti és másrészt önzáró szervként működve egyúttal az (5) tapintószervnek a (6) kapcsolószervvel való visszaforgatását megakadályozza. 115 Az egész sínérintkezőberendezés, egy-