114879. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínérintkező berendezés

MAGYAR KIRÁLYI ^Eöw SZABADALMI BIRtfSÁP SZABADALMI LEI KAS 114879. SZÁM. V/a/2. OSZTÁLY. — 8. 15830. ALAPSZÁM. Vasúti sínérintkező berendezés. Süss Nándor Prácisiós mechanikai és optikai intézet r. t. cég- Budapest. A bejelentés napja 1935. évi március hó 27-ike. Az, ismert vasúti sínérintkezőbereiidezéseknek, amelyeknél egyik végével a vágány egyik sínjével érintkező kétkarú átvívőunielö a sínnek, a rajta tovagördülő 5 vonat okozta függőleges mozgásait, az emelő másik végével csuklósan és kényszerülő zg ás ú an összekötött kapcsolóeimelő útján, a mindenkori célnak megfelelő biztosító-, jelző-, ellenőrző-, vagy más ha-10 sori ló berendezést működtető áramkört záró, ill. nyitó kapesolószervre viszi át. többféle hátrányuk van, melyek az ilyfajta berendeaésektől megkívánt kifogástalan működésit és feltótlen megbízható-15 ságot igen károsan befolyásolják. E berendezések legnagyobb látránya az, hogy az átvívőemelőnek a kapcsolóemelővel való kénysziexmozgású kapcsolása folytán a hozzátartozó vágá nyszakaszdarab-20 nak csak egészen meghatározott nyugalmi állapota számára pontosan beállított kapcsolóemelő, e nyugalmi állapot (pl. függőleges sínáithajlások, síntörések, talpfasüllyedések stb. következtében fellépő) 25 változásainál az á ram vezetéknek általa működtetendő kapcsolószervével való feltétlenül szükséges érintkezését elveszti és ezáltal a sínérintkezőberendezés működésének a megakadását idézheti elő. E hát-30 ránynak a lehetőség szerint való elhárítását ugyan már megkísérelték azzal hogy pl. egyrészt a kapcsolóeimelőt az átvívőemelővel összekapcsoló szervnek a hosszát változt athatóra alakították ki és 35 másrészt a kapcsolóemelőnek az, áramve-0eték-érintkezőberendezéfe kapcsolószervével érintkezésben tartandó végét e kapcsolószervvel együttműködő, beállítható tapintószervvel (pl. állítóosavarral) látták el úgy, hogy e két beállítható szierv- 40 niek megfelelő utánállításával a kap csolóemelő és a kapcsolószerv közötti szükséges érintkezésihez alkalmas helyzeteit mindig újból be lehetett állítani. Ehhez azonban nemcsak a sínérintkezőberendezés 45 rendkívül körültekintő és lelkiismeretes felügyeletéire volt szükség, hanem annak gyakori, nagyon, körülményes és időt rabló utánállítására is, ami éppen úgy mint az állandó felügyelet, az érintkező- 50 berendezés üzemköltségeit igen jelentékenyen növelte. E hátrányt a találmány szerinti sínérintkezőberendezés úgy küszöböli ki, hogy a hozzátartozó vágányszakiaszdarab 55 nyugalmi állapotában bekövetkező minden változásnak megfelelően, teljesen önműködően beáll és ennek folytán a kapcsolóemelő az áramvezeték-érintkezőbereinde" zés kapcsolószervével állandóan a szüksó- 60 ges, egy enletes érintkezésre alkalmas kölcsönös helyzetben marad. Ezt úgy érjük el, hogy a kapcsolóemelőnek az áramvezieték-érintkezőberendezés kapcsolószervével állandó érintkezésben 65 tartandó végén oly, e kaposolószervvel együttműködő tapintószerv ágyazott, amely a találmány szerint a kapcsolószerv felé akadálytalanul mozgatható (pl eltolható vagy forgatható), ellenkező 70 irányban azonban önzáróan kialakított és — pl. valamilyen erőtároló, előnyösen